Kialakulóban van-e a médiapluralizmus a vajdasági magyar médiában?

A vajdasági magyar médiumok, amelyeknek az alapítója a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), az elmúlt nyolc évben, 2018 és 2026 között összesen hétmilliárd forintot, azaz 18 121 327 eurót kaptak a magyar kormánytól, miközben annak élén Orbán Viktor állt. Az MNT kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tagjaiból áll, így ezekben a médiumokban a magyar adófizetők pénzét elsősorban az Orbán-féle Fidesz és a VMSZ népszerűsítésére fordították – írja az N1.

A Fidesz magyarországi parlamenti választásokon elszenvedett elsöprő veresége után a győztes Tisza Párt vezetője, Magyar Péter Budapesten találkozott Pásztor Bálinttal, a VMSZ elnökével. Ebből az alkalomból egyértelműen a tudtára adta, hogy nem fogja eltűrni, hogy a minden magyar állampolgár által finanszírozott, de a VMSZ ellenőrzése alatt álló vajdasági médiumok továbbra is kizárólag a Fidesz propagandáját terjesszék.

Tőke János, a Családi Kör havilap szerkesztője és a Szabad Magyar Szó portál főszerkesztője az N1 portálnak elmondta, hogy Magyar azon a találkozón azt is kifogásolta, hogy a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt elnökeként az áprilisi választások előtt mindössze kétszer hangzott el a neve a Pannon RTV-ben, amelynek alapítója az MNT.

Tőke megjegyzi, hogy ezt követően „éles fordulat” következett be a vajdasági magyar médiában. Pásztor először a Pannon RTV Napjaink című műsorában vállalt vitát a Vajdasági Magyar Plénum (VMP) elnökével, Surányi Zoltánnal, majd arra kérte Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, hogy üzenje meg az MNT alapítású médiumok főszerkesztőinek: biztosítsanak teret az ellenzéki szereplőknek is a médiumaikban.

„Ettől a pillanattól kezdve, mintha valaki varázspálcával intett volna, az ellenzéki pártok és mozgalmak közleményei elkezdtek megjelenni a Magyar Szó napilapban, a Pannon RTV-ben és a Hét Nap hetilapban. Ezek a médiumok egymással versengtek, hogy ki készít hamarabb interjút a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) elnökével, Rózsa Zsomborral” – nyilatkozta az N1 portálnak Tőke.

„Sajtószabadság a pártelnök parancsára”

Tőke hozzáteszi, hogy ez az „abszurd helyzet”, amelyben a VMSZ elnöke „utasítja” a párt volt alelnökét, aki jelenleg az MNT elnöke, hogy engedjen át médiafelületet más szereplőknek is, nem tekinthető médiapluralizmusnak.

„A megfelelő kifejezés erre: a pártelnök parancsára végrehajtott sajtószabadság. És ha valaki megkérdezi, miért volt ez fontos, a válasz: a pénz miatt, mert a Magyar Szó és a Pannon RTV az elmúlt nyolc évben 17 millió eurót kapott az Orbán-kormánytól zárt pályázatokon keresztül” – magyarázza Tőke.

Sinkovics Norbert, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Médiatanulmányok Tanszékének tanársegédje úgy véli, hogy a magyarországi kormányváltás óta csak „felszínes változás” történt az MNT alapítású vajdasági magyar médiumokban.

„Ez abban nyilvánul meg, hogy ezek a médiumok elkezdtek olyan embereket is meghívni, akik a Vajdasági Magyar Szövetség körén kívül esnek. A mások felé való nyitás egy nagyon furcsa, szakszerűtlen módon történt. A VMSZ képviselői megkérték az MNT égisze alá tartozó szerkesztőségeket, hogy kezdjenek el olyan embereket is hívni, akik nem kötődnek a VMSZ-hez. Ez egy nagyon rossz üzenet, amely arról tanúskodik, hogy ezekben a médiumokban nem létezik a működésükhöz szükséges autonómia. Ha egyetlen telefonhívásra be lehet kapcsolni vagy ki lehet zárni valakit a közbeszédből vagy a médiaáramlatokból csak azért, mert másképp gondolkodik, akkor azok a médiumok lényegében nem töltik be a szerepüket” – mutat rá Sinkovics.

„Kvázi-médiapluralizmusról van szó”

Sinkovits emlékeztet arra, hogy ezek a vajdasági magyar médiumok nem kereskedelmiek, hanem Magyarország, Szerbia, sőt Európa polgárainak pénzéből finanszírozzák őket különböző projekteken keresztül.

„Attól tartok, hogy itt egy kvázi-nyitásról vagy kvázi-pluralizmusról van szó, és hogy ez valójában csak a számokra, a játékidőre, az egyik vagy másik oldalnak adott szavak számára fog korlátozódni. Ez nem médiapluralizmus, mert a médiatartalom minőségére is figyelni kellene. Lényegi változást az hozna, ha azokban a magyar médiumokban a kérdező újságírók végre valódi újságírói kérdéseket kezdenének feltenni, például arról, hogyan kezelik a pénzáramlásokat és a döntéseket egy közösségen belül. Én ezeket a törekvéseket még mindig nem látom ezekben a médiumokban” – mondta az N1 portálnak.

Tőke János úgy véli, hogy a vajdasági magyar média úgynevezett nyitására egyáltalán nem került volna sor, ha a Tisza Párt nem nyeri meg a magyarországi választásokat.

„A kisebbségi média ezen nyitása nem a vajdasági magyaroknak vagy az ellenzéki erőknek szól, hanem a VMSZ ezzel kizárólag Magyar Péternek és pártjának küld üzenetet – azt, hogy az MNT alapítású médiumok szabadok, és bárki szót kaphat, még a nemrégiben alapított szervezetek is. A tágabb kép valójában nem változott meg azáltal, hogy ezekben a médiumokban most teret adnak azoknak, akiket évtizedekig figyelmen kívül hagytak, és azoknak, akik nem fújnak egy követ a VMSZ-szel. Továbbra is csak itt-ott jelenik meg egy-egy kritikus hangvétel vagy kommentár, miközben elemző és oknyomozó írások még mindig nincsenek” – értékeli a Szabad Magyar Szó portál főszerkesztője.

Vitaest valódi vita nélkül

A Pannon Televízió június 15-én, hétfőn Közbeszéd című műsorába meghívta Pásztor Bálintot, a VMSZ elnökét, Csonka Áront, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnökét, Surányi Zoltánt, a VMP elnökét és Rózsa Zsombort, aVMÚ elnökét.

A vendégeknek egyenként három percük volt arra, hogy a vajdasági magyarok számára kulcsfontosságú témákról beszéljenek, mint például az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, az anyanyelv hivatalos használata, a demográfia, a gazdaság, valamint az ezen szerbiai kisebbségi közösségen belüli politikai helyzet.

A beszélgetőtársaknak lehetőségük volt egy-egy percben válaszolniuk vitapartnereik kijelentéseire. A műsor formátuma egy választási vitára emlékeztetett. A műsorvezető nem tett fel kérdéseket a vendégeknek, csupán bejelentette, melyik témáról van szó, és figyelmeztette a beszélgetőpartnereket, ha lejárt az idejük.

„A műsor merev forgatókönyve olyannyira leszűkítette a műsorvezető szerepét, hogy még az egyes témákat sem kellett felkonferálnia, mivel azok is megjelentek a képernyőn. Nem tette meg azt, ami valójában a feladata lett volna: nem figyelmeztette a meglehetősen arrogáns Pásztor Bálintot, hogy ne vágjon mások szavába, és ne rabolja a mások idejét. Azzal, hogy a VMSZ első emberét a műsor során végig «elnök úrnak» szólította, egy fölé- és alárendeltségi viszonyt alakított ki Pásztor és a többiek között. Ezt a műsort csak hatalmas jóindulattal lehet vitának nevezni. Inkább egy választási programismertetőre hasonlított, amelyben mindenki a maga történetét meséli, miközben a vélemények csak ritkán ütköznek” – állapítja meg Tőke.

A mennyiség nem jelent egyben minőséget

A Szabad Magyar Szó főszerkesztője megjegyzi az N1 portálnak, hogy a Pannon Televízió mindenesetre „érdemel egy pluszpontot” azért, mert megszervezte ezt a műsort, de az még így is „nagyon messze állt egy igazi vitaműsortól és az álláspontok ütköztetésétől”.

Sinkovics Norbert az N1 portálnak kifejti, hogy őt mint újságírót és az egyetemen újságírást oktató tanárt jobban érdekli a minőség, mint a mennyiség.

„Nem lehet a média- vagy társadalmi pluralizmust arra leszűkíteni, hogy valaki 30 másodpercig vagy egy percig beszélt-e. Sokkal fontosabb, hogy milyen kontextusban jelennek meg ezek az emberek, hogy a polgárok valóban megértik-e, miről van szó, és képesek-e megalapozott döntést hozni? Abban a műsorban láthattuk, hogy olyan témákat nyitottak meg, amelyekről a nézőik többsége valószínűleg most hallott először, ha kizárólag az MNT égisze alá tartozó médiából tájékozódnak. Az oktatást, tájékoztatást, kultúrát, nyelvet stb. érintő témák eddig kizárólag a tanács és a VMSZ munkájának népszerűsítési eszközeként voltak jelen ezekben a médiumokban” – hangsúlyozza Sinkovics. Ő is egyetért Tőkével abban, hogy a Pannon Televízió műsorában nem volt valódi vita.

„Az újságíró nem tett fel kérdéseket, nem az az benyomásom támadt, hogy érdemben ő vezette volna a műsort. Maga a formátum is elég problémás volt. Nekem egy választási kampányra hasonlít. Úgy gondolom, hogy a médiában dolgozó újságíróknak először át kellene gondolniuk, melyek egy közösség kulcsfontosságú témái, mielőtt megpróbálnak színlelni egy választási vitát. Még egy ilyen formátumnál is az újságírónak nagyon felkészültnek kell lennie, és kérdéseket kell feltennie. Nem beszélhetünk semmiféle pluralizmusról, ha a közérdekű témákat lényegében elkerülik” – vélekedik a médiatanulmányok tanszék tanársegédje.

Kitért Pásztor Bálint azon véleményére is, amely szerint a médiában azoknak kell a legtöbb teret biztosítani, akik a legnagyobb befolyással, illetve társadalmi pozícióval rendelkeznek.

„Az az elv, hogy a médiában csak azokat a szereplőket hagyják beszélni, akiknek bizonyos súlyuk van egy közösségben, teljesen elrugaszkodott a valóságtól. A közpénzekből finanszírozott média szerepe éppen az, hogy hangot és teret adjon azoknak, akik elnyomottak, marginalizáltak, és nincs lehetőségük hozzáférni más médiumokhoz – természetesen nem a szélsőségekre gondolok” – mondta az N1 portálnak Sinkovics.

Az MNT-választás mint az égisze alá tartozó média tesztje

A Magyar Nemzeti Tanács tagjainak megválasztására ősszel kellene sort keríteni. Tőke János úgy véli, hogy az MNT alapítású médiumokban dolgozó újságíróknak és szerkesztőknek „el kellene kezdeniük feszegetni a határokat”.

„El kellene felejteniük az öncenzúrát, össze kellene állítaniuk a közérdekű témák listáját, amelyekkel a VMSZ eddig nem foglalkozott megfelelően, vagy igyekezett a szőnyeg alá söpörni őket, és el kellene kezdeniük feldolgozni ezeket. Ha viszont a főszerkesztők azt jelzik, hogy ezzel nem kell vagy nem szabad foglalkozni, akkor továbbra sem lesz közszolgálati médiánk, ilyen környezetben pedig teljesen értelmetlen készülni a szabad MNT-választásokra” – vonta le a következtetést az N1 portálnak Tőke János.

Sinkovics Norbert úgy véli, hogy a kisebbségi média mellett a nemzeti tanácsi választásokkal a tartományi és köztársasági szintű közszolgálati médiumoknak is foglalkozniuk kellene.

„Ez az egész társadalom és minden intézmény feladata, amelyektől sajnos nem sokat várok. Habár a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak megválasztását még nem írták ki, minden arra utal, hogy a VMSZ és az említett televíziós vita többi szereplője ezt a műsort a választási kampány részeként kezelte. A média szerepe kulcsfontosságú ebben a folyamatban, de kérdéses, hogy mennyire készek ezt a szerepüket valóban betölteni. Ez természetesen a szerkesztőktől és a szerkesztéspolitikától függ. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy tisztességes feltételek fognak kialakulni az ilyen jellegű vitákhoz. Attól tartok, ez megmarad azon a szinten, hogy ki hány másodpercet beszélt vagy szerepelt egy-egy műsorban” – mondta az N1 portálnak Sinkovits Norbert, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Médiatanulmányok Tanszékének tanársegédje.

Fotó: Pannon RTV