Az Agrárkifizetési Igazgatóság közzétette annak a 147 jóváhagyott IPARD-projektnek a listáját, amelyek a mezőgazdasági és halászati feldolgozóipar, valamint a marketing területén megvalósuló beruházásokra vonatkoznak. Azok a beruházók, akik sikeresen befejezik ezeket a projekteket, a szerb agrárágazat fejlesztésébe fektetett pénzük 50 százalékát kapják vissza az európai alapból. A rossz hír az, hogy további 137 projekt „a vonal alatt” maradt.
Đorđe Teofilović, a Szerbiai Agrártanácsadók Egyesületének elnöke a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva elmondta, hogy az IPARD-dal kapcsolatos kezdeti félelmeket már leküzdötték, az érdeklődés óriási, így az illetékes intézményeknek gyorsabban kellene megvalósítaniuk a hazai élelmiszeripart és a vidéki szektort fellendítő európai programot. Az IPARD egyaránt szól a nagy és a kis szereplőknek: a családi gazdaságoknak, de a szövetkezeteknek és a többmilliós forgalmú jogi személyeknek is. Az IPARD különböző intézkedésein keresztül a befektetett összeg 50–70 százalékos visszatérítése elérhető egy kis traktorra vagy munkagépre éppúgy, mint egy nagyméretű borászatba vagy más feldolgozókapacitásba történő beruházásra.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A kezdeti problémákat, mint amilyen a bonyolult papírmunka és az igényes ellenőrzés, már leküzdöttük. Az IPARD nem mumus, nem elérhetetlen dolog; ez a program nem vezet be új szabályokat, csupán megköveteli a meglévő szabályok tiszteletben tartását. Azt mondanám, hogy talán a legnagyobb problémát a pályázatok elbírálásának hossza jelenti. Ezt a marketinget és feldolgozást érintő, tárgyi eszközökbe való beruházásokra vonatkozó felhívást még februárban írták ki, és most június van. Ez nagyon sok idő. Egy év és négy hónap kellett ahhoz, hogy megtudjuk, mely projektek kapják meg a jóváhagyó határozatokat. Vagyis csak most kapják kézhez a döntéseket és kezdenek hozzá a megvalósításhoz” – mondta Đorđe Teofilović. Megjegyezte, hogy ezért a lassúságért legkevésbé a gazdák a hibásak.
„Nem szeretnék senkire sem ujjal mutogatni, mindannyian felelősek vagyunk: az Agrárkifizetési Igazgatóság és mi, tanácsadók is, talán a legkevésbé a földművesek. Az viszont tény, hogy a legutóbbi, az elsődleges termelést és ezen belül a gyümölcsészetet célzó 1-es intézkedés 4. nyilvános felhívása jóval gyorsabban realizálódott. Decemberben írták ki, és már megvan az előzetes lista. Remélem, hamarosan meglesz a végleges is, és elkezdik kiosztani a határozatokat. Úgyhogy úgy tűnik, a dolgok mégis haladnak előre.”
Az üzleti terv képezi az alapját annak a projektnek, amellyel az IPARD-beruházás egy részének visszatérítésére pályáznak. Ebben mindennek szerepelnie kell – az ötlettől és a céltól kezdve a projekt megvalósításának részletesen elmagyarázott módjáig. A pályázó megírhatja az üzleti tervet maga is, de rábízhatja ezt a munkát a Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálatra vagy professzionális tanácsadó cégekre is. A támogatások igen jelentősek: az elsődleges termelésben 1 000 000 euróig, a feldolgozóiparban pedig 1 300 000 euróig terjednek.
Az Európai Unió az állami társfinanszírozással együtt a beruházás értékének 50–70 százalékát téríti meg. A pénz fennmaradó részét a gazda, illetve a beruházó biztosítja saját tőkéből vagy bankhitelből.
„Amikor a gazda megkapja a projekt jóváhagyásáról szóló határozatot, igénybe veheti az úgynevezett előlegfizetést, vagyis bankgarancia mellett előre felveheti a támogatás felét. A mezőgazdasági hitelek piaca Szerbiában jól fejlett, és a bankok felismerik benne a jó finanszírozási lehetőséget, ahogyan az agrárium minden más területén is. Az IPARD-beruházásokra nyújtott banki kamatok az egyéni tárgyalásoktól függnek, és általában 4–6 százalék között mozognak, a kockázatosabb ügyfeleknél pedig elérhetik a 10 százalék körüli szintet is. Ami az állam által nyújtott forrásokat illeti, az egyetlen elfogadható finanszírozási forrás a Mezőgazdasági Minisztérium szubvencionált hitelei. Az olyan intézkedések, mint a tartományi támogatások, a Garanciaalap vagy a Szerbiai Fejlesztési Alap eszközei jelenleg sajnos nem fogadhatók el finanszírozási forrásként. Mindenképpen jó lenne, ha a gazdáknak minél több forrás állna rendelkezésükre, hiszen ez nem jelentene kettős finanszírozást – csupán kedvezőbb kamatlábakat biztosítana, vagy a kamatot támogatná” – mondta Teofilović.
Az IPARD egy olyan európai alap, amely Szerbia élelmiszeripari és vidéki fejlesztésére a 2021 és 2027 közötti időszakban 270 millió eurót bocsátott rendelkezésre. Ebből eddig még csak 10 millió eurót fizettek ki, és további 50 millió euró értékben adtak ki jóváhagyó határozatokat.
