A Jasno nevű informális csoport pénteken, június 26-án mutatja be egy négyhónapos kutatás eredményeit Szerbia központosításának mértékéről. A kutatás többek között rávilágít arra, hogy a 168 város és község közül mindössze 16-ban éri el a fizetés az országos átlagot, Belgrád egymaga termeli ki az egész ország GDP-jének 43%-át, a Regionális Fejlesztési Nemzeti Tervet pedig – amelynek kidolgozását már 15 évvel ezelőtt beharangozták – a mai napig nem fogadták el. A kutatás mögött a Szerb Köztársaság állami szervei által közzétett nyilvános adatok négyhónapos gyűjtése és elemzése áll.
Az eredmények azt mutatják, hogy a községek 91%-ában az átlagbér elmarad az országos átlagtól. Az átlag feletti fizetéssel mindössze 16 város és község büszkélkedhet a 168-ból, a négy régióból csupán egyben, a 25 adminisztratív körzetből pedig mindössze háromban haladják meg a bérek az átlagot.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Szerbia az elmúlt 20 évben mélyen központosított állammá vált. Csak Belgrád és Újvidék fejlődik. Szerbia többi része tönkremegy, Dél-Szerbia egyes részei pedig szó szerint eltűnnek. Néha úgy tűnik számunkra, mintha a fejletlen községek elnéptelenítése szándékosan történne, hogy munkaerőt biztosítsanak Belgrád számára. Ha nem fektetnek be a déli kis községekbe, azok meg fognak szűnni” – figyelmeztet a Jasno csoport.
A regionális fejlesztésről szóló 2009-es törvény egyértelműen előírja a központosítás csökkentését és a fejletlen területek fejlődésének ösztönzését mint kulcsfontosságú célt. A Jasno tagjai azonban emlékeztetnek arra, hogy a Szerb Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Tervét – amelynek elkészítését már 2011-ben bejelentették – a mai napig nem fogadták el.
A regionális szakadék a bruttó hazai termék (GDP) adataiban is megmutatkozik: a két legfejlettebb régió, a belgrádi régió és Vajdaság termeli ki Szerbia teljes GDP-jének mintegy kétharmadát, miközben maga Belgrád városa egymaga 43 százalékkal részesedik a teljesítményből.
