Strahinja Subotić, az Európai Politikák Központjának (CEP) vezető kutatója arra figyelmeztetett, hogy Szerbiának az év végéig lejárnak a 2024 második felére és a 2025-re tervezett reformokhoz kapcsolódó türelmi időszakai, így az az ország azt kockáztatja, hogy mintegy 400 millió eurót veszít el. Június végén járt le a tavaly év közepére tervezett reformok egyéves türelmi ideje, ami automatikusan az ezen forrásokra való jogosultság elvesztését kellene, hogy jelentse – emelte ki Subotić a Nova ekonomijának.
„Még a reformlépések végrehajtása esetén sem hívhatók le a források, ha nem teljesülnek a jogállamiságra vonatkozó általános előfeltételek. A helyi választásokon tapasztalt problémák ismét erre a dilemmára irányították a figyelmet, az Európai Bizottság pedig stratégiailag hallgatott arról, hogy Szerbia jelenleg teljesíti-e ezeket az előfeltételeket” – hangsúlyozta. Subotić kifejtette, hogy a most lezárult időszakra – június végére – Marta Kos európai bővítési biztos szerint 100 és 130 millió euró közötti összegről van szó. Az év végéig lejárnak a 2024 második feléből és a 2025-ből származó reformok türelmi időszakai is – teszi hozzá, és becslése szerint december végéig mintegy 400 millió euró a tét.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Duško Lopandić volt diplomata, a Szerbia Központ párt alelnöke úgy értékeli, hogy az Európai Unió még mindig hajlamosabb mézesmadzagot kínálni valaminek a javítása érdekében, mintsem büntetni. Lopandić az N1-nek elmondta, hogy Szerbia nagyjából hat hónappal ezelőtt saját magát blokkolta a Mrdić-féle törvények elfogadásával, amelyek leállították a reformok értékelésének teljes folyamatát.
„Tény, hogy az Európai Bizottság már 2022 óta javasolta a 3-as klaszter megnyitását, amit nem fogadtak el, mert a kormányunk saját magát blokkolta: először a külpolitikában, elsősorban az Oroszországhoz való viszony összehangolása terén, majd a belpolitikában is, mivel minden téren romlott a helyzet. Ha megnézzük a nemzetközi indexeket, a bűnözési rátától kezdve a korrupción át a médiaszabadságig, az elmúlt 10 évben mindenhol visszaestünk ahhoz képest, ahol egykor voltunk. Politikai értelemben tehát visszatértünk egy úgymond politika előtti társadalomba, ahol gyakorlatilag nincs demokrácia.”
Kommentálva azokat a jelzéseket, amelyek szerint a 3-as klasztert most mégis megnyithatnák, kiemelte, hogy ha komoly tagjelöltségről van szó, Szerbiának nincs esélye ezzel a rezsimmel.
„A hatóságaink olyan jelzéseket kaptak, mint az a bukott diák, aki már negyedszer ismétli az osztályt, így már a tanárok és a bizottság agyára ment, és azt mondják neki: itt a lecke, csak ezt az egy leckét tanuld meg ő meg megtanulta a felét, a tanárok pedig most azon gondolkodnak, mit tegyenek, átengedjék-e. Körülbelül ebben a fázisban vagyunk most.”
