2026 első felében Szerbia külpolitikai igazodása az Európai Unió (EU) nyilatkozataihoz és intézkedéseihez mintegy 60 százalékos maradt – derül ki az ISAC Alapítvány legfrissebb elemzéséből. Bár 2025-ben névleges előrelépés történt, amikor az ország elérte a 67 százalékos igazodási szintet, ez az arány ismét visszaesett.
Az év eleje óta június 30-cal bezárólag az EU összesen 60 olyan nyilatkozatot fogadott el, amelyekhez csatlakozásra szólította fel a tagjelölt és partnerországokat. Szerbia ezek közül 36-tal összhangba hozta álláspontját és a kapcsolódó intézkedéseket, míg 24 esetében nem csatlakozott – írja a Savremena politika.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az ISAC szerint ez továbbra is a legalacsonyabb arány azok között az EU-tagjelölt országok között, amelyek aktív csatlakozási tárgyalásokat folytatnak. Egyedül Törökország és Grúzia mutat alacsonyabb megfelelési szintet. Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Ukrajna 100 százalékos, Moldova pedig 90 százalékos igazodást ért el.
Az EU április 23-án fogadta el a 20. szankciós csomagot Oroszországgal szemben, amely tovább bővítette a korlátozó intézkedéseket az energetikai bevételekre, a hadiiparra, a kereskedelemre és a pénzügyi szolgáltatásokra. Ennek következtében nőtt azoknak a külpolitikai nyilatkozatoknak és kapcsolódó intézkedéseknek a száma, amelyek Oroszországot célozzák az ukrajnai háború, illetve az EU és partnerországai területi biztonságát érintő fenyegetések miatt.
Az előző évekhez hasonlóan Szerbia ezúttal is elkerülte, hogy csatlakozzon azokhoz a nyilatkozatokhoz és intézkedésekhez, amelyek közvetlenül vagy közvetve Oroszországhoz és Kínához, illetve ezek állampolgáraihoz, szervezeteihez vagy érdekeihez kapcsolódnak. A hivatalos indoklás szerint ennek egyik fő oka továbbra is a koszovói kérdés, mivel Belgrád a nemzetközi fórumokon – elsősorban az ENSZ-ben – továbbra is számít Oroszország és Kína támogatására.
Emellett Szerbia több más témában sem igazodott az EU álláspontjához, jóllehet ezek az ügyek többnyire szintén kapcsolatban álltak Oroszországgal, Kínával vagy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúval.
Ugyanakkor Szerbia csatlakozott azokhoz a nyilatkozatokhoz és korlátozó intézkedésekhez, amelyek Haitivel, Malival, Észak-Koreával, Szudánnal (két nyilatkozat), Guatemalával, Venezuelával, Mianmarral (Burmával), Tunéziával, Szíriával, Iránnal (négy nyilatkozat), az orosz megszállás alatt álló ukrajnai régiókkal, a korábbi ukrán vezetés elleni szankciókkal, az EU globális emberi jogi szankciós rendszerével, a terrorizmus elleni küzdelemmel (két nyilatkozat), a Hamásszal és a Palesztin Iszlám Dzsiháddal (két nyilatkozat), valamint Zimbabwéval és Moldovával kapcsolatosak.
A politikai – vagyis korlátozó intézkedéseket nem tartalmazó – uniós nyilatkozatok közül Szerbia támogatta azokat, amelyek jelentős nemzetközi emléknapokhoz (három nyilatkozat), az Afganisztán és Pakisztán közötti helyzethez, Iránhoz, Izraelhez, az Izrael és Libanon közötti helyzethez, Szudánhoz, az örményországi elnökválasztáshoz, Mianmarhoz (Burmához), a közel-keleti helyzethez, valamint az Irán és az Egyesült Államok közötti tűzszünethez kapcsolódnak.
Fotó: 021.rs
