Trump kezdi megérezni az örökös háborúk kellemetlenségét, hiába átkozódik elnök-elődeire: ki tudja, hányadszor, újraindította az Irán elleni támadásokat. Egyik legalázatosabb követője, Lindsey Graham dél-karolinai szenátor (aki eredetileg idiótának tartotta Trumpot, de azután megtért és talpnyalóvá vált) váratlanul meghalt a héten, de az ottani kormányzó azonnal kinevezte Graham húgát ideiglenes szenátornak, hogy kilegyen a republikánus kvóta… Ukrajnában kormány-átalakítás folyik, valóságos népfelháborodás közepette. Az EU alsó korhatárokat vezet be a közösségi médiában, miközben tovább tombol a hőség Európában. – Átlapoztuk a világsajtót Bejrúttól Melbourne-ig és Washingtontól Tokióig.  

USA—Irán

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

„Az USA-nak és Iránnak észhez kell térniük” – követeli a londoni The Guardian című független napilap:

„Donald Trump amerikai elnök diadalt akar hirdetni, nem kompromisszumot. De úgy tűnik, egyik fél sem érhet el döntő győzelmet. Azonban sem az USA, sem Irán nem akar végtelen háborút, még akkor sem, ha nem hajlandók megtenni a megoldáshoz szükséges engedményeket. A világ többi részének ezért meg kell próbálnia mindkét felet észhez téríteni – vagy együtt kell élnie a következményekkel.”

A bejrúti An-Nahar című közép-baloldali, pluralista, szociál-liberális napilap szerint:

„Trump amerikai elnök pártja, a republikánusok számára rendkívül kedvezőtlen a helyzet. Attól tartanak, hogy az infláció – amelyet az emelkedő olajárak dagasztanak – a kongresszusi többségük elvesztéséhez vezethet az őszi félidős választásokon. A helyzet arra kényszeríti Trumpot, hogy vagy átfogóbb háborút indítson, vagy visszatérjen az iráni diktátorokkal kötött »egyetértési megállapodáshoz«. Mindkét esetben rendkívül kockázatos helyzet állhat elő, amelyből előreláthatólag kevés kiút van számára.”

Végtelen hurok az iráni háborúban, írja a londoni The Times című konzervatív napilap a Perzsa-öböl legújabb fejleményeiről:

„Eddigi reakcióiból ítélve, Donald Trump amerikai elnök úgy tűnik, továbbra is azt hiszi, hogy hatalmas bombázási kampányokkal térdre kényszerítheti Iránt. A kereskedelmi hajók elleni iráni támadásokra válaszul az Egyesült Államok ezen a héten több mint 170 célpontra csapott le Iránban. Amerikai cirkálórakéták csapódtak vasúti hidakra és a buseri atomerőmű környékére. Az Egyesült Államok megtámadta a part menti légvédelmi ütegeket, radarállomásokat, lőszerraktárakat és harci csónakokat is. Ez a fellépés a februárban beindított stratégia folytatása, amikor Trump azt állította, hogy az amerikai katonai fellépés felgyorsíthatja az iráni rezsim megdöntését. Ehelyett az amerikai légicsapások csak tovább erősítették az Iránban hatalmon lévő síita klerikusok elszántságát. Trump mindazonáltal úgy tűnik, továbbra is abban reménykedik, hogy gyengíti Irán elszántságát azzal, ha további támadásokkal válaszol a Hormuzi-szorosban lévő hajók zaklatására.  Trump továbbá potenciálisan növelheti a Teheránra nehezedő gazdasági nyomást is az iráni kikötők blokádjának újbóli bevezetésével. (…) Azonban a többi lehetőség – a kapituláció vagy az eszkaláció – valószínűleg még rosszabbnak tűnik Trump számára, ami azt jelenti, hogy a konfliktus egy végtelen hurokban ragad.”

Az USA 140 célpontot bombázott Iránban, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Az amerikai hadsereg a hétvégén ismét célpontokat bombázott Iránban, miután a Forradalmi Gárda megtámadott egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban. Az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) szerint szombatról vasárnapra virradó éjszaka 140 célpontot bombáztak, ami majdnem kétszer annyi, mint szerdán. Ezek között rakéta- és lőszerraktárak, valamint kommunikációs és megfigyelő létesítmények voltak. Válaszul Irán azt állította, hogy rakétákat és drónokat lőtt ki amerikai katonai létesítményekre Kuvaitban, Jordániában, Katarban, Bahreinben és Ománban.

Szombaton a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy »további értesítésig« nem tűri a további áthaladást a Hormuzi-szoroson, amíg az amerikai hadsereg »engedély nélküli útvonalon« navigálja a hajókat. Egy hajóra, amely »külföldi szereplők ösztönzésére« dacolt az utasítással, tüzet nyitottak, egy másikat pedig figyelmeztető lövéssel kényszerítettek megállásra. Az indiai kormány bejelentette, hogy a ciprusi zászló alatt hajózó GFS Galaxy teherhajó egyik indiai legénységi tagja eltűnt.

A Centcom az X platformján azt írta, hogy Irán ismét megsértette az egyetértési megállapodást, amelyben a felek júniusban tűzszünetet kötöttek. Teherán főtárgyalója, Mohammad Bagher Ghalibaf így válaszolt erre: »Az egyoldalú megállapodások korszaka véget ért: tartsd be a szavadat, vagy fizesd meg a megszegésének az árát.« A két fél eltérően értelmezi a megállapodást.

Szombaton a televízióban felolvastak egy nyilatkozatot Irán legfelsőbb vezetője, Mujtaba Khamenei nevében. Ebben »bosszút« fogadott apja, Ali Khamenei véréért a meg nem nevezett »bűnözőkkel« szemben. Irán volt legfelsőbb vezetőjét a háború első napján gyilkolták meg. Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi hálón azt írta, hogy ha az iráni kormány megölné vagy megkísérelné megölni őt, az amerikai hadsereg utasítást kapott arra, hogy »egy éven belül teljesen megtizedelje és elpusztítsa egész Iránt, a háború meghosszabbításának lehetőségével«.”

Donald Trump közölte, kedden is folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.  – Ez ellen iráni részről semmit nem tudnak tenni – szögezte le az amerikai elnök, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn.

Az amerikai hadsereg Közel-Keletért felelős irányítási törzse washingtoni idő szerint kora este jelentette be, hogy nem sokkal korábban az elnök utasítására megindult a katonai művelet, amit az egymást követő harmadik napon szinte ugyanabban az időpontban kezdtek meg.

„A csapások révén az iráni erők további súlyos árat fizetnek, és folytatódik a képességeik csökkentése arra, hogy megtámadjanak ártatlan polgári személyeket és a kereskedelmi hajózást a Hormuzi-szorosban” – tudatták. A CENTCOM nem sokkal korábban közölte, hogy a térségben állomásozó erői kedden, washingtoni idő szerint délután 4 órától veszik ismét blokád alá a teljes iráni partvidéket, ami vonatkozik Irán minden kikötőjére és az oda tartó, valamint onnan távozó tengeri forgalomra. A blokád visszaállítását Donald Trump amerikai elnök hétfőn közösségi oldalán jelentette be.

Hozzátette, próbát akart tenni Iránnal, amikor június közepén megkötötte a tűzszünetről szóló egyetértési megállapodást a teheráni vezetéssel, amely azonban nem tartotta tiszteletben azt.

A New York Times hétfőn bemutatott egy péntekről származó levelet, amelyben Trump elnök tájékoztatta a Kongresszust az Irán elleni katonai művelet folytatásáról. A Fehér Ház és a Kongresszus között a korábbi hónapokban vita bontakozott ki arról, hogy az elnöknek van-e joga a törvényhozás felhatalmazása nélkül elhúzódó katonai műveletekre parancsot adni.

A Középső Parancsnokság irányítása alatt álló, Közel-Keleten állomásozó amerikai katonai erők szombaton és vasárnap, valamint múlt kedden és szerdán egyaránt Irán Hormuzi-szoroshoz közeli térségében semmisítettek meg radarlétesítményeket, drón- és rakétaállásokat, valamint hajókat, amelyek a nemzetközi hajózási útvonal szabad közlekedésének megzavarására szolgálhatnak.”

Trump amerikai elnök bejelentette az Irán elleni tengeri blokád megújítását, valamint a Hormuzi-szoroson átszállított összes árura kivetett 20 százalékos vámot. A New York Times című, 1851-ben alapított, 135 Pulitzer-díjas liberális napilap elemzése szerint:

„A fejlemények nem mutatnak egyértelmű irányt Trump megközelítésében. A tengeri blokádról és a szállítási díjakról szóló hírek az olajárak emelkedését és a részvényárfolyamok esését okozták. Ez tovább fokozta a nyomást. A hajózási társaságokra kivetett díjak éles ellentétben állnak az amerikai kormány álláspontjával, amikor maga Irán fenyegetőzött egy ilyen intézkedéssel. Néhány héttel ezelőtt Trump csapata ragaszkodott ahhoz, hogy a szoroson való áthaladásra kivetett díjak elfogadhatatlanok.”

Az ultrakonzervatív és rezsimpárti teheráni Keyhan című napilap nem hatódott meg Trump bejelentéseitől és felveti a szoros újbóli lezárásának lehetőségét:

„Irán keze semmiképpen sincs megkötve, amikor a tengeri blokád megtöréséről és az Egyesült Államok kalózkodásból való kikényszerítéséről van szó. Az Egyesült Államok és Izrael Achilles-sarka a Bab al-Mandab-szoros lezárása az ellenséges államok hajói előtt. A Bab al-Mandab a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, amely a Földközi-tengert a Vörös-tengeren keresztül az Ádeni-öböllel és az Indiai-óceánnal köti össze. A jemeni húszik tegnap kijelentették, hogy készen állnak a szoros lezárására. Már az a puszta bejelentés is, hogy szándékunkban áll megtenni ezt a lépést, súlyos csapás lenne Trump számára.”

A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap jó tanácsot ad Donald Trump elnöknek, aki megpróbálja kivonni magát az iráni-iraki háború zűrzavarából:

„Csak hagyja abba a beszédet. Az egyik napon győzelmet hirdet, a következőn újrakezdi a háborút. Dicséri az iráni vezetőket, csak hogy egy pillanattal később »söpredéknek« nevezze őket. Ostobán bejelent egy 20 százalékos díjat a Hormuzi-szoros védelméért, majd másnap visszavonja ezt a meggondolatlan javaslatot. Trump azt képzeli, hogy ez a szüntelen hencegés alkupozíciót ad neki. Téved. Gyengének tünteti fel magát Irán és a világ szemében.”

A madridi El Mundo című közép-jobboldali napilapnak ez a véleménye:

„Az ajatollahok vérszomjas rezsimjével szembesülve a Trump-adminisztráció ismételten bebizonyította, hogy nincsenek világosan meghatározott céljai. Ehelyett úgy tűnik, hogy elnökét impulzusai és személyes érdekei vezérlik. Ahogy erre egyre több szakértő figyelmeztet, a folyamatban lévő eszkaláció, amely nem rendelkezik a Fehér Ház számára látható stratégiai perspektívával, azzal fenyeget, hogy öncélúvá válik. Ez ismét veszélyezteti a globális gazdaságot.”

Ez a Kreml kísértése, írja a torinói La Stampa című, egyik legrégibb olasz liberális, régebben fasiszta, antikommunista napilap és az ukrajnai háború fejleményeinek fényében lehetségesnek tartja, hogy Oroszország támadásokat indít más országok ellen is:

„Nem kell osztani azt a moralizáló és gyakran hisztérikus hozzáállást Moszkvához, amely az elmúlt négy évben széles körben elterjedt  Nyugaton, ahhoz, hogy feltételezzük, Oroszország valódi problémát jelent az európai biztonságra nézve. (…) Egy törékeny rezsim, amely mindent a leszámolásra tett fel anélkül, hogy elérte volna a remélt győzelmet, a definíció szerint problémás szomszéd, amely ki van téve a kísértésnek, hogy további külső kalandokban keressen legitimitást, olyan legitimitást, amely otthon megrendült.”

A Melbourne-i The Age című, 1854 óta megjelenő, több tucat Walkley-díjas, 5,3 millió digitális és 1,1 millió nyomtatott példányban megjelenő oknyomozó napilap a következőképpen értékeli a közel-keleti fejleményeket:

„Donald Trump abszurd javaslata, miszerint átveszi az irányítást a Hormuzi-szoros felett és 20 százalékos díjat szab ki a biztonságos áthaladásért, mindössze 24 órán át tartott. A javaslat kezdettől fogva kudarcra volt ítélve. Az elemzők szerint ez gyakorlatilag egyik napról a másikra körülbelül 16 dollárral növelte volna hordónként az olaj árát. Trump most azt mondja, hogy az Egyesült Államok megvédi a Hormuzi-szorost. Cserébe az Öböl-menti államoknak növelniük kell befektetéseiket az Egyesült Államokban, hogy fedezzék a védelem költségeit. Hogy ez valóban megtörténik-e majd, az még a jövő zenéje.”

A londoni The Independent című liberális digitális napilap lesújtó következtetésre jut:

„Irán legfelsőbb vezetőjét meggyilkolták, az ország elavult haditengerészete és légiereje nagyrészt megsemmisült, a lakosságot pedig szélsőséges szankciók sújtják. A Hormuzi-szoros mégis továbbra is iráni ellenőrzés alatt áll – olyan módon, ahogyan az az amerikai művelet kezdete előtt nem volt. Sőt, a rezsim továbbra is működik. Az Iszlám Köztársaság dacolt Amerikával, és egyfajta győzelmet aratott. Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök semmit sem tehet ennek megváltoztatására.”

Az ukrajnai háború is folytatódik

A madridi El País című közép-baloldali napilap alaposan megvizsgálja az ukrajnai háborút. A spanyol újság arra kéri az európaiakat, hogy továbbra is határozottan álljanak ki az ország mellett:

„Bár Ukrajnának sikerült megállítania az orosz előrenyomulást, az elvesztett területeket nem tudja visszaszerezni. Putyin orosz elnök pedig semmilyen hajlandóságot nem mutat a háború befejezésére, annak ellenére, hogy Oroszország számára már tovább tartott, mint a második világháború, és több százezer emberéletet követelt. De ez csak még veszélyesebbé teszi a helyzetet. Mi van, ha próbára teszi a NATO-országok 5. cikkely szerinti kölcsönös védelmi garanciáját? Vajon az Egyesült Államok egy olyan ország megsegítésére sietne-e, mint Észtország? Trump szövetségeseivel való szolidaritásáról szóló kijelentései vagy Grönland annektálására vonatkozó követelései alapján kétségek merülnek fel. Az Egyesült Államok már nem megbízható partner, ezért még fontosabb az európai csapatok keleti szárnyra való telepítése és Ukrajna bármilyen megsegítése – most a háború idején, de akkor is, amikor majd végre visszatér a béke.”

A párizsi Le Figaro című liberális-konzervatív napilap elsősorban az Oroszország által annektált Krím-félszigetre összpontosít és úgy látja, hogy Ukrajna ott jelenleg előnyben van:

„A Krím bázisként szolgált Oroszország számára Dél-Ukrajna inváziójához. Kijev most pusztítja ezt a logisztikai folyosót, és pletykák keringenek egy szárazföldi offenzíváról – olyan forgatókönyvekről, amelyek egészen a közelmúltig elképzelhetetlenek voltak. Ez a kudarc különösen súlyos Putyin orosz elnök számára. Ez a lehető legrosszabbkor történik a számára, mivel Putyint egyre inkább nyílt kritikák érik amiatt, hogy képtelen megnyerni a háborút.”

A stockholmi Dagens Nyheter című bulvárlap ezt jegyzi meg:

„Nehéz megmondani, hogy az oroszok valójában mit gondolnak a háborújukról és az elnökükről. Kockázatos Putyin birodalmában kritikát megfogalmazni. De a közvélemény-kutatások Putyin csökkenő támogatottságát mutatják. Még Trump is eltávolodott Putyintól – és talán végül Oroszországban is rájönnek majd arra, hogy Putyin nem fog feltétlenül győztesen kikerülni ebből a háborúból.”

Az úgynevezett „hajlandók koalíciójának” találkozója mellett Ukrajna ugyanazon a napon újabb fordulót indított az EU-csatlakozási tárgyalásai keretében. A koppenhágai Politiken című liberális napilap jelentése szerint:

„Brüsszelben még egy »szuperkeddről« is szó esett. És valóban, nemcsak Ukrajna, hanem Moldova, Albánia és Montenegró számára is jó nap volt ez, amelyen jelentős lépést tettek az Európai Unióhoz való csatlakozás felé. Ennek egyik fő oka, hogy Magyarország, Magyar Péter új miniszterelnöke vezetésével, enyhített az álláspontján. Végül is egyetértés van az EU-n belül abban, hogy nagyobbá és erősebbé akar válni. De az ünneplő retorika mögött a következő lépésekről már viták lappanganak.”

Sok kommentár ismét Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára összpontosít. A bakui Müsavat című liberális napilap úgy véli, hogy a háború most új szakaszba lépett:

„Ez kiterjed a pénzügyi és gazdasági, politikai-diplomáciai, katonai-technológiai és geopolitikai szintre is. A Nyugat a közelmúltban fokozta az Oroszországgal szembeni szisztematikus nyomásgyakorlás stratégiáját. Ukrajna katonai képességeinek bővítése, az Oroszország energiabevételeit célzó új gazdasági intézkedések és a kibertérben zajló konfrontáció eszkalálódása jól illusztrálja a geopolitikai helyzet gyors változását.”

A tajpeji Zhongguo Shibao HIBAO című állami napilap levonja a tanulságokat saját országa számára az ukrajnai helyzetből:

„Ukrajna öt éve figyelemre méltóan sikeres háborút vív látszólag katonailag sokkal erősebb ellenfele, Oroszország ellen. A Delta digitális helyzetfelismerő és harcirányítási rendszer, valamint a drón- és rakétavédelmi rendszer jelentősen hozzájárult ehhez a sikerhez. Ez arra ösztönözheti Tajvant, amelyet szintén fenyeget az aszimmetrikus hadviselés, hogy hatékony elrettentő architektúrát építsen ki egy esetleges kínai invázióval szemben. Egy túlélni akaró államnak fel kell készülnie saját önvédelmi képességeinek fejlesztésére.”

A koppenhágai Berlingske című konzervatív napilap Ukrajna háborús magatartásával és védelmi stratégiájával foglalkozik, párhuzamot vonva az iráni-iraki háborúval:

„Az elmúlt hetekben Ukrajna bebizonyította, hogy a modern drónhadviselés mennyire akadályozhatja egy felsőbbrendű katonai hatalom erőfeszítéseit az infrastruktúra és a hajózás védelmében. Ezért nem világos, hogy az Egyesült Államok hogyan szándékozott megvédeni a Hormuzi-szoros forgalmát a drónrajoktól. Sajnos, Trump számára a legkevésbé meggyőzőek azok az érvek, hogy fáradt volt, és hogy vámtarifái sértik a nemzetközi jogot. Túlságosan is köztudott azonban, hogy mennyire nem törődik ezzel. Más szóval, Trump fordulata nem annak a jele, hogy észhez tért, hanem inkább annak, hogy politikájának költségei túl magasak lettek számára.”

EU: korhatárok a közösségi médiában

A tokiói Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja beszámol az uniós gyermekek és serdülők közösségi média-használatával kapcsolatos javaslatokról:

„Az EU most nagyobb hangsúlyt fektet a gyermekek egészségére. Von der Leyen, a Bizottság elnöke, aki maga is hétgyermekes anya és egykori orvos, régóta aggódik a közösségi médiának a gyermekek fejlődésére gyakorolt ​​negatív hatása miatt. Most megerősítette, hogy Európában továbbra is a szülők nevelik gyermekeiket – nem algoritmusok. A szakértői javaslatok az EU szilárd elkötelezettségét mutatják az iránt, hogy nem kell visszariadni a technológiai óriásokkal való konfliktusoktól.”

„Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy mely weboldalakon és módszereken kellene kötelezővé tenni az online életkor-ellenőrzés bevezetését” – jegyzi meg a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap:

„Elvileg ez a helyes megközelítés. Elfogadhatatlan, hogy az óvodások hozzáférjenek a pornográfiához. Vagy hogy a felnőttek tinédzsernek adják ki magukat online fórumokon és zaklassák, bántalmazzák vagy zsarolják a többi kiskorút. De az, ahogyan az életkor-ellenőrzést jelenleg online végrehajtják, megdöbbentő. Ausztráliában és Nagy-Britanniában a közösségi hálózatok és a pornográf weboldalak ma már egy hivatalos személyazonosító okmány vagy az útlevél fényképét kérik a bejelentkezéshez. Vagy arra kérik a felhasználóikat, hogy készítsenek egy szelfit, és képelemző mesterséges intelligenciát használnak a koruk becsléséhez. Ez, a felhasználók magánéletébe való beavatkozás hatalmas.”

Hőhullám sújtja Európát

A hőhullám fényében a bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap a légkondicionálás egyszerű megoldásként való alkalmazása ellen óva int, és ezt kérdezi:

„Mit lehet tenni? Az épületek hőcsapdákká válnak, ha rosszul szigeteltek. Az a tény, hogy Ausztriában évek óta nagyon kevés előrelépés történt az épületfelújításban, most megviseli az országot. A legokosabb megoldás az lenne, ha eleve megakadályoznánk a hő bejutását a házba: jó szigeteléssel, redőnyökkel és zöld homlokzatokkal. Ennek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak sokkal gyorsabban kell megtörténnie. És a városokat is gyorsabban kell átalakítani.”

A nagoyai Chunichi Shimbun című, közép-baloldali, szociál-demokrata, liberális progresszív napilap egészen másképp látja a dolgokat:

„A légkondicionálás nem elterjedt az európai magánháztartásokban. Állítólag ennek különböző okai vannak, például az épületszerkezeti állapotok vagy az emberek belső ellenállása a negatív környezeti hatások miatt. Az idei hőhullámok azonban azt mutatják, hogy újra kell gondolnunk azt, amit eddig normális tudásnak tekintettünk.”

Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)