A személyi kölcsönök – vagyis a készpénzhitelek – állománya egy év alatt negyedével nőtt, és ma már ez a szerbiai lakosság eladósodásának legfőbb mozgatórugója. A szakértők szerint a háztartások egyelőre még nem számítanak túlzottan eladósodottnak, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az adósságállomány csaknem kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a bérek, vagyis a lakosság egyre inkább kölcsönből finanszírozza a fogyasztását.
A Danas napilap szerint az idei május végére a készpénzhitelek teljes állománya elérte a 991,5 milliárd dinárt, ami 23,7 százalékkal, csaknem egynegyedével haladja meg a tavalyi szintet.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A bankok májusban 67,3 milliárd dinár értékben folyósítottak új személyi kölcsönöket, ami csak kis mértékben marad el az áprilisi adattól. Egyetlen hónap alatt több mint 16 milliárd dinárral nőtt a lakosság ilyen típusú hitelállománya.
Minden második dinár személyi kölcsön
A bankok felé fennálló lakossági tartozásoknak már minden második dinárja készpénzhitelből származik, és az újonnan felvett kölcsönök közel kétharmada is szabad felhasználású személyi hitel.
2024 májusa és 2026 májusa között ezeknek a hiteleknek az állománya 44 százalékkal emelkedett, 688,5 milliárd dinárról 991,5 milliárd dinárra.
A lakosság ezeket a hiteleket leginkább fogyasztásra, korábbi tartozások kiváltására és mindennapi kiadások fedezésére használja, nem pedig ingatlanvásárlásra vagy más beruházásokra.
A hitelek gyorsabban nőnek, mint a fizetések
A szakértők szerint a szerb bankszektor továbbra is stabil, és a háztartások még nem jutottak a rendszerszintű eladósodás állapotába.
Aggodalomra ad okot azonban, hogy miközben az átlagbér 2026 áprilisában 11,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, addig a készpénzhitelek állománya 22,9 százalékkal nőtt.
Ha ez a tendencia folytatódik, egyre több család kerülhet nehéz helyzetbe a törlesztőrészletek fizetésekor. A szakértők szerint nem is az összes adósság nagysága jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem az, hogy a növekedés egyre inkább fedezet nélküli, szabad felhasználású hitelekre épül.
Az IMF szerint még nincs túlzott eladósodottság
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentése szerint Szerbiában egyelőre nem beszélhetünk a lakosság túlzott eladósodásáról. A szervezet ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az állam a lakáshitel-programokon keresztül tovább ösztönzi a hitelfelvételt, ezért nem lenne célszerű tovább növelni ezt a kockázatot.
A Köztársasági Földmérő Intézet (RGZ) adatai szerint a lakások 67,3 százalékát készpénzért vásárolják meg, míg 32,7 százalékát lakáshitel segítségével.
„Készpénzhitelből fizetik a nyaralást és a tanszereket”
Veroljub Dugalić, a Kragujevaci Egyetem Közgazdaságtudományi Karának nyugalmazott professzora szerint a személyi hitelek növekedése kényszerhelyzet következménye.
„A személyi kölcsönökből fizetik a nyaralást, a téli vakációt, az iskolakezdéskor pedig a tanszereket is, mert ezeknek a hiteleknek nincs meghatározott felhasználási céljuk. Ez kényszer, ugyanakkor rendkívül veszélyes jelenség” – mondta a Danasnak.
Mint rámutatott, a lakáshitel esetében egyértelmű, hogy mire fordítják a pénzt: az ember lakhatási problémát old meg vele.
„A személyi kölcsönöket viszont rengeteg mindenre költik, gyakran meggondolatlanul. Ha valaki könnyen eladósodik, később nehezen fizeti vissza a tartozását. Ez nemcsak a bankok, hanem mindenekelőtt az állampolgárok számára jelent komoly veszélyt” – hangsúlyozta.
„Ez a szegénység jele”
Dugalić szerint különösen aggasztó, hogy sokan a legalapvetőbb élethelyzetek megoldására vesznek fel személyi hitelt.
„Személyi kölcsönt vesznek fel azért, hogy eljussanak a tengerre, vagy hogy megvegyenek valamit a háztartásba. Vagyis alapvető szükségleteiket fedezik hitelből. Ez a lakosság életszínvonalának hű tükre, pontosabban azt mutatja, milyen nyomorban él Szerbia polgárainak többsége” – fogalmazott.
Úgy véli, ha a készpénzhitelek ilyen ütemű növekedése folytatódik, előbb-utóbb változtatni kell.
A professzor szerint minden arra utal, hogy a személyi kölcsönök állománya tovább fog nőni.
„A közeljövőben nem várható jelentős életszínvonal-emelkedés, ezért valószínűleg ezeknek a hiteleknek a növekedése is folytatódik. A bankok ugyan korlátozhatnák a hitelezést, de nekik az az érdekük, hogy kölcsönt adjanak. Nem jótékonysági intézmények, hanem üzleti vállalkozások, amelyeknek az a céljuk, hogy az emberek hitelt vegyenek fel” – zárta gondolatait Dugalić.
