Az Európai Unióban évente 37,5 millió tonna különféle üveget gyártanak, elsősorban síküveget és csomagolóüveget, összesen 75 milliárd euró értékben. Az üveghulladék nagy részét újrahasznosítják, Szerbiában azonban hulladéklerakókban végzi – írja a Biznis i finansije magazin.
Az EU további 18 millió tonna üveganyagot és üreges üveget importál, amelyre mintegy 30 milliárd eurót fordít, ennek a mennyiségnek pedig 40 százalékát Németország, Franciaország és Olaszország veszi át. Ebből a mennyiségből fejenként 37 kilogramm, vagyis évente mintegy 16 millió tonna, főként csomagolóüveg – üveg-, befőttes- és egyéb edények, palackok – válik hulladékká. Ennek nagy részét újrahasznosítják, az arány azonban országonként eltérő: Portugáliában eléri a 112 százalékot, Görögországban viszont mindössze 23 százalék.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Szerbiában nincsenek pontos adatok az üvegpiacról – írja a Biznis i finansije magazin.
A becslések szerint a paraćini üregesüveg-gyártás mellett további mintegy harminc vállalat foglalkozik ezen a területen homlokzati és építőipari üveg, üveggyapot és hasonló termékek gyártásával. Ehhez további 140 ezer tonna importált üveget kell hozzáadni, amely főként Horvátországból, Kínából, Ausztriából és Bulgáriából érkezik. Ennek a több mint 300 millió euró értékű mennyiségnek egyharmadát csomagolóüveg teszi ki.
A becslések szerint Szerbiában évente fejenként mintegy 51 kilogramm üveghulladék keletkezik, vagyis összesen több mint 280 millió tonna, amelynek mintegy 40 százalékát hasznosítják újra.
„Szerbiában a hulladéküveg jelentős részét – mind a csomagoló-, mind a síküveget – nem válogatják és nem hasznosítják újra, hanem hulladéklerakókban végzi. Ha pedig össze is gyűjtik, akkor azokban a városokban, ahol működik másodlagos hulladékgyűjtési rendszer, a kijelölt konténerekből összegyűjtött üvegből üvegcserép készül, amelyet Bulgáriába szállítanak. Ott különböző szemcseméretek szerint tovább válogatják, majd az üvegipar számára értékesítik” – nyilatkozta a Biznis i finansije magazinnak Hristina Mikić, a Kreativno staklo Srbije kezdeményezés igazgatója és a Kreatív Vállalkozási Intézet alapítója.
Elmondta, hogy az üveg újrahasznosításával foglalkozó iparág a méretgazdaságosságra épül, ezért a gyűjtési rendszer az elérhető hulladéküveg típusától és mennyiségétől függ. A hagyományos üveg esetében ennek van értelme, a speciális üvegtípusok, például a boroszilikát-, optikai vagy más különleges üvegek esetében azonban csökken a külön feldolgozósorok létrehozása iránti kereskedelmi érdeklődés.
„Az üveg újrahasznosítása során több tényezőt is figyelembe kell venni. A hulladék mennyiségén alapuló gazdaságosság mellett fontos az újrahasznosítás életciklusának értékelése, az energiafelhasználás és a kinyert anyag minősége. Hogy létrejön-e egy ilyen rendszer, az attól is függ, hogyan oldhatók meg az olyan technikai problémák, mint a válogatás vagy a kapott újrahasznosított anyag minősége. Emellett figyelembe kell venni a begyűjtéssel, szállítással, a származás igazolásával és hasonló folyamatokkal kapcsolatos logisztikai akadályokat is” – mondta Mikić.
Amit azonban a hagyományos újrahasznosítási üzleti modellek gyengeségei miatt az ipar nem tud megoldani, azt egyre inkább a kreatív gazdaság és a művészet veszi át. Ezek alternatív feldolgozási rendszerekké válnak – mutatott rá Mikić. Példaként említette, hogy a Kreativno staklo Srbije kezdeményezés programjai keretében olyan műhelyeket szerveznek, ahol az eldobott tárgyak új életet és új funkciót kapnak. Így például az üvegeket élelmiszerek tárolására, dekoratív dobozként vagy vázaként lehet használni, illetve bizonyos technikák alkalmazásával virágcserepet is készíthetnek belőlük.
A kreatív gazdaság jellemzően kisebb sorozatok feldolgozásával foglalkozik. Emellett képes a már ismert technikák módosítására és különböző hagyományos feldolgozási módszerek tesztelésére is. Az üveghulladékkal – különösen az olyan speciális üvegtípusokkal, mint a boroszilikát-, optikai és edzett üveg – végzett kísérletek gyakran olyan megoldásokhoz vezetnek, amelyek kereskedelmi szempontból is életképesek lehetnek. Ezek iránt pedig később a multinacionális vállalatok is érdeklődni kezdenek.
„A művészek különböző módokon gyűjtik össze az alkotásaikhoz szükséges üveget. Leggyakrabban használt borosüvegeket, régi ablakokat, eldobott tárgyakat, valamint bolhapiacokon, antikváriumokban vagy korábban háztartásokban és az iparban használt tárgyak között talált vintage üveget használnak fel. Ezen a területen már ismert nevek is születtek” – mondta Mikić. Hozzátette, hogy az üveget különböző módokon újrahasznosító művészek példái megtalálhatók a Kreativno staklo Srbije platformon, a Cirkularno staklo (Körforgásos üveg) kiadványban, amelynek elkészítését az Európai Unió finanszírozta.
Fotó: Magnific
