Tizenhét hónappal azután, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) Sremska Mitrovica-i nagygyűlésén, 2025 februárjában elfogadták a Vajdaságról szóló nyilatkozatot, ismét előkerült a „vajdasági szeparatizmus” témája. A dokumentumot annak idején azzal a céllal mutatták be, hogy lezárja az északi tartomány elszakadásáról szóló vitákat, ám most Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke ismét arra utalt, hogy az Európa-párti ellenzék szeparatista törekvéseket támogat, írja az N1.
Brnabić az X közösségi oldalon azt írta, hogy az Európai Szerbiáért Platform programjában már az első pontként szerepel egy új, Vajdaságnak fenntartott telefonos körzetszám, a +384, és azt állította, hogy a platform képviselői a tartományban támogatást keresnek ehhez a tervhez.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az N1 által megszólaltatott Marija Srdić, Željko Bodrožić és Aleksandar Popov szerint azonban a valóságban nincs olyan releváns politikai erő, amely Vajdaság Szerbiától való elszakadását szorgalmazná. Véleményük szerint a szeparatizmus témájának időről időre történő elővétele elsősorban politikai célokat szolgál: félelmet kelt, megosztja a társadalmat, és eltereli a figyelmet más problémákról.
A téma már 2025 februárjában is megjelent, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök arról beszélt, hogy újra kezdeményezések indultak Vajdaság szélesebb autonómiájáért, és azt állította, hogy egyesek a fiatalokat is megpróbálják felhasználni ezekhez a törekvésekhez. Konkrétan azonban nem nevezte meg, kik állnak az állítólagos kezdeményezések mögött. A kijelentések a több hónapja tartó diáktüntetések idején hangzottak el.
Nem sokkal később, február 15-én, az SNS sremska mitrovicai rendezvényén elfogadták a Vajdaságról szóló nyilatkozatot. A dokumentum szerint a tartomány „nem egyszerűen Szerbia része, hanem maga is Szerbia”, és Vajdaság identitása, valamint Szerbia területi egysége egymást kiegészítő értékek. A nyilatkozat szerint az autonóm vagy szeparatista törekvések „a Vajdaság alapját képező nagy eszmék teljes tagadását” jelentik.
A dokumentum azonban rövid idő alatt eltűnt a közéleti diskurzusból. A mostani vita kapcsán többen arra emlékeztetnek, hogy a vajdasági szeparatizmus vádja időről időre, sokszor konkrét kiváltó ok nélkül kerül elő, és elsősorban a napi politikai küzdelmek eszközévé válik.
Željko Bodrožić, a Kikindske szerkesztője szerint a hatalom régóta a félelemre épít, és folyamatosan új „belső ellenségeket” keres.
„Az első naptól kezdve, hogy hatalomra kerültek, azt sugallják, hogy minden, ami az államot érinti, veszélyben van, hogy veszélyben van az elnök, hogy minden szomszédunk háborúzni akar velünk. Miután a külső fenyegetések kimerültek, jönnek a belső ellenségek. Ez mindig is a kampányuk része volt, a dolgok kitalálása és eltúlzása. Így lettek a diákok terroristák, a vajdaságiak pedig szeparatisták” – mondta Bodrožić.
Marija Srdić, az újvidéki Bravo mozgalom aktivistája szerint a szeparatizmus kérdésének újbóli elővétele összefügghet a közvélemény-kutatásokkal és a közelgő választásokkal. Hangsúlyozta, hogy sem Vajdaságban, sem Szerbia más részein nincs olyan politikai erő, amely a tartomány elszakadását követelné.
„A valóságban semmilyen politikai erő nem létezik, amely Vajdaság elszakadásának gondolatát támogatná. Amikor ilyen vádak Ana Brnabićtól érkeznek, azok a vajdaságiak körében inkább internetes mémeket váltanak ki” – fogalmazott.
Hasonlóan látja a helyzetet Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központjának igazgatója is. Szerinte a jelenlegi rendszer „csak úgy tud uralkodni, ha megosztja és egymás ellen fordítja az embereket”.
„Ott találnak ki szeparatizmust, ahol nincs, és ahol egyetlen releváns szereplő sem mondta, hogy Vajdaságnak el kellene szakadnia. Ez a hatalom által előkészített csapda, ugyanúgy, ahogy korábban a szandzsákiakat is szeparatizmussal vádolták. Aztán kiderült, hogy annak a történetnek sincs alapja. Ugyanez fog kiderülni most is, és ezt maga a hatalom is tudja” – mondta Popov.
Szerinte mindez a „divide et impera”, vagyis az „oszd meg és uralkodj” politikájának része: „Talán valaki mégis ráharap.”
A szeparatizmus vádja azonban nem csupán politikai vita. Borko Stefanović, a Szabadság és Igazság Pártjának (SSP) alelnöke szerint Brnabić kijelentései nemcsak „nagyon ostobák”, hanem veszélyesek is.
A megszólalók szerint ennek egyik példája Dinko Gruhonjić újságíró és egyetemi tanár esete, akit a kormánypárti médiában rendszeresen „vajdasági szeparatistaként” bélyegeznek meg. Az őt és családját ért támadások közül a legutóbbiak egyike az volt, amikor fiának, Davidnak az autóját súlyosan megrongálták.
Popov szerint Gruhonjićot sok más emberhez hasonlóan „ügyeletes bűnbakká” tették.
„Aki csak egy kicsit is meg akarja ismerni az igazságot, láthatja, hogy Dinko kijelentéseiben, a rendszer kritikáján kívül, soha és sehol nem szerepelt az, hogy Vajdaságnak el kellene szakadnia Szerbiától. De valaki ezt mégis ’lenyeli’. Ha mindez nem lenne tragikus, vagyis ha nem járhatna következményekkel, nevetséges lenne. Így viszont ez egy felelőtlen, szégyentelen hazugság, amellyel manipulálni próbálnak – ezek pedig veszélyes játékok” – zárta gondolatait Popov.
A „vajdasági szeparatizmus” narratívája a diáktüntetések kezdete után a kormánypárti kommunikációban és médiában is gyakrabban jelent meg. 2025 februárjában bejelentették a „Dosije Vojvodina” című dokumentumfilmet is, amely állítólag a tartományban létező szeparatista törekvésekről szólt. A filmet több szerbiai televízió is sugározta, később azonban eltávolították az internetről szerzői jogi problémák miatt.
Bodrožić szerint az ilyen retorika komoly veszélyt jelenthet.
„A rendszer könnyedén ragaszt olyan címkéket az emberekre, amelyek ellenszenvet kelthetnek velük szemben. A közvéleményt pedig elárasztják ezekkel a tartalmakkal a kormánypárti médiában. Mindig fennáll annak a veszélye, hogy valaki az utcán is megtámad valakit, különösen pedig a közösségi médiában, ahol minden fék elszabadult. Ezek a politikai üzenetek ilyen reakciókat váltanak ki, és ez is az egyik oka annak, hogy teljesen működésképtelen, hisztérikus, megosztott társadalommá váltunk, amelyben elharapódzott a gyűlöletbeszéd. Ennek fő generátorai pedig azok, akik hatalmon vannak” – mondta.
Vajdaság (Fotó: deli.fidesz-eu.hu)
