2026 eleje óta a Belügyminisztérium (MUP) adatai szerint az illetékes ügyészségekkel együttműködve öt személy ellen tettek büntetőfeljelentést az államhatár illegális átlépése és embercsempészet miatt. Az öt gyanúsított közül ketten szerb állampolgárok. Az egyik esetben kábítószert és fegyvert is találtak.
Az adatok azt mutatják, hogy a határ menti térségben működő embercsempész-hálózatok továbbra is nagyon aktívak, és olyan szervezett bűnözői csoportokkal állnak kapcsolatban, amelyek az illegális migránsok elszállásolásához és szállításához szükséges logisztikát biztosítják – mondta a Magločistačnak Radoš Đurović, a Menedékkérők Védelméért és Segítségéért Központ (APC/CZA) igazgatója.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ugyanakkor a hatékonyabb határellenőrzés miatt az embercsempészet egyre drágábbá válik. Đurović szerint a származási országtól valamely nyugat-európai országig tartó út teljes költsége jelenleg 16–20 ezer eurót is elérhet.
Az utazások megszervezéséhez az embercsempészek egyre gyakrabban használják a közösségi médiát, a fizetés pedig több részletben vagy a „Hawala” rendszeren keresztül történik – tette hozzá.
„Szerbia északi részén a migránsokat vezetők várják, akik a magyar határ felé irányítják őket, illetve egyes esetekben Martonosnál csónakokkal a folyón keresztül juttatják át őket” – mondta Đurović.
Az embercsempészek egyre erőszakosabbak
Elmondása szerint hasonló tendencia figyelhető meg a horvát határon is, ahol az elmúlt hónapokban megnőtt az illegális határátlépési kísérletek száma.
Hogy a balkáni migrációs útvonal ma kevésbé terhelt, mint az elmúlt években, de korántsem szűnt meg, azt a Magločistačnak Saša Đorđević, a Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés elemzője is megerősítette.
Elmondása szerint a Frontex 2026 első öt hónapjában mintegy 3600 illegális határátlépést regisztrált a balkáni útvonalon, ami 16 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Đorđević szerint Szerbia északi része már nem olyan nyíltan működő embercsempészeti központ, mint 2022-ben és 2023-ban volt, amikor a határ menti erdőkben nagyobb táborok működtek, és fegyveres összecsapások is kialakultak az embercsempész-csoportok között.
„A rendőrségi akciók és a migránsok számának csökkenése kiszorította az embercsempészetet a nyilvánosság elől, de nem szüntette meg. 2025 nyara óta az északi térség ismét fontosabbá vált Magyarország közelsége miatt, amely az egyetlen olyan ország a régióban, ahol abban az évben nőtt az illegális határátlépések száma” – mondta.
Đorđević szerint az aktív embercsempész-hálózatok ma gyorsan változtatják az útvonalakat Magyarország és Horvátország felé, többek között Bosznia-Hercegovinán keresztül is.
„Amikor a Magyarország felé vezető útvonal nehezebben járhatóvá vált, az embercsempészek Bosznia-Hercegovinán keresztül Horvátország, illetve Románia felé fordultak, 2025 nyara óta pedig ismét aktiválták a Bulgárián keresztül vezető útvonalat is. Az útvonalak gyorsan változnak, ennek következménye pedig a magasabb ár, az embercsempészektől való nagyobb függőség, valamint az erőszak és a csalások fokozott kockázata” – értékelte a helyzetet.
A külföldi embercsempész-csoportok – leggyakrabban afgánok – szervezik az utazást, a finanszírozást és a határátlépést, míg a helyi közreműködők a szállítást és az elszállásolást biztosítják – mondta Saša Đorđević.
Mivel azonban kevesebb migráns érkezik, az embercsempész-csoportok a kieső bevételeket Đorđević szerint egyre gyakrabban zsarolással, csalással és erőszakkal próbálják pótolni. Egyre elterjedtebb az a módszer is, amelynek során a migránsok legálisan lépnek be a nyugat-balkáni országokba, majd embercsempészek segítségével folytatják útjukat az Európai Unió felé.
Kisebb a kockázat a lakosságra nézve
Az elemző értékelése szerint a helyi lakosságot érintő kockázat ma kisebb, és főként a határ menti területekre korlátozódik. A migránsok számára azonban továbbra is magas a veszély, elsősorban a zsarolás, az erőszak, a csalások és a veszélyes szállítási módszerek miatt.
Az elmúlt évekhez képest egyértelműen kevesebb a nyílt fegyveres összecsapás, Đorđević azonban arra figyelmeztet, hogy a 2026 májusában Obrenovac környékén történt eset, amelyben migránsok haltak meg és sérültek meg, azt mutatja, hogy a veszély nem szűnt meg.
Đorđević nem számít a 2022-es és 2023-as időszakhoz hasonló újabb migrációs hullámra, ugyanakkor úgy véli, hogy időszakosan ismét fokozódhat a migrációs nyomás Szerbia északi részén, miközben folytatódhatnak a keleti határon keresztül történő belépések.
Ezzel egyidejűleg arra figyelmeztet, hogy nőhet az erőszak, valamint a munka- és szexuális kizsákmányolás kockázata is, különösen a régióban dolgozó külföldi munkavállalók számának növekedésével.
Fotó: SZMSZ
