A diaszpórának nyújtott támogatások nem hozzák vissza az embereket

Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy támogatási projektet indítanak azon diaszpórában élők számára, akik vissza szeretnének térni Szerbiába. Részletesebben nem fejtette ki, hogyan fog kinézni ez a támogatás, de a szakértők ezt a lépést a választások előtti marketingtrükknek, a diaszpórának nyújtott bármilyen egyszeri segítséget pedig elégtelennek értékelik.

Jelena Žarković, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora úgy véli, hogy a diaszpóra Szerbiába való visszacsábítását célzó rövid távú támogatások nem lennének jó megoldások, mert nem adnának okot az állampolgároknak arra, hogy hosszabb ideig az országban maradjanak.

„Annak a személynek, aki a visszatérésen gondolkodik, kell, hogy legyen valamilyen terve: állása, üzleti lehetősége vagy más oka, amiért vissza akar térni. Például egy vállalat vonzhat egy szakembert Szerbiába. Nem látom be, miért kellene az államnak fizetnie valakinek azért, hogy visszatérjen Szerbiába. Egy ilyen intézkedés csak rövid távon tudna embereket bevonzani” – mondta Žarković a Nova ekonomija lapnak.

Világos és hosszú távú terv nélkül – mint mondja – az állam nem lehet biztos abban, hogy meg tudja tartani a visszatérőket, különösen, ha fiatalokról van szó.

„Kihasználhatnák a pénzbeli segítséget, de ez nem jelenti azt, hogy az országban is maradnak. Különösen a fiatalok esetében, akik nagyon mobilisak és az életük alakulása gyakran változik, nincs garancia arra, hogy valaki nem veszi fel a támogatást, majd megy el ismét” – teszi hozzá.

Vladimir Grečić közgazdász, a gazdasági migrációs folyamatokat követő korábbi koordinációs csapat tagja elmondta, hogy támogatásokból sosem volt hiány, a kérdés csak az, hogyan lehet azokhoz hozzájutni. A külföldre távozás fő motívumai a keresetek, a munkakörülmények és az élettér, valamint a stabil politikai és gazdasági viszonyok az országban – például az, hogy ne vezessenek be ad hoc intézkedéseket, és ne változtassák meg hirtelen a törvényeket.

„Ezért hangsúlyozom az élettér fontosságát. Ha az emberek élete itt jobb, biztonságosabb, olcsóbb és úgymond szabadabb, miért mennének máshova?” – teszi hozzá Grečić.

A diaszpórában élő szerbek egy bizonyos része azonban vissza szeretne térni a szülőföldjére, de hivatalos statisztika a visszatérők számáról nem létezik.

2012 és 2024 között majdnem félmillió szerbiai állampolgár távozott az Európai Unió országaiba, leginkább munka, majd oktatás céljából. Munkát leginkább Horvátországban és Németországban találtak, míg az elmúlt években Szlovénia lett a fő célpont a továbbtanulók számára. Ez azt jelenti, hogy a Szerbiát elhagyó emberek többségét a fiatalok és a munkát keresők alkotják. Ezzel párhuzamosan Szerbia évtizedek óta negatív természetes szaporulatot regisztrál. A lakosság elöregszik, a fiatal párok egyre ritkábban vállalnak első gyermeket, azaz egyre ritkábban alapítanak családot. Becslések szerint 2016 és 2025 között az ország csak a negatív természetes szaporulat miatt több mint 400 000 lakost veszített.

Magyarország a Szerbiához hasonló problémákkal küzdött, Vučić elnök pedig a Viktor Orbán kormánya által 2015-ben alkalmazott intézkedésekhez hasonló eszközökhöz nyúl.

Magyarország abban az évben elindította a „Gyere haza, fiatal!” elnevezésű programot, amely elsősorban az Egyesült Királyságban élőknek kínált anyagi segítséget a lakhatáshoz, a munkakereséshez, fizetett repülőjegyet és havi 100 000 forintos (kb. 350 eurós) költőpénzt. Žarković emlékeztet arra, hogy a kivándorlókat akkor sem kizárólag a magasabb fizetés motiválta, így a magyar kormány intézkedéseit sem tartja jó megoldásnak.

„Hasonló helyzet állt fenn Magyarországon is az Európai Unióhoz való csatlakozás után, amikor nagy számú orvos távozott más országokba, és az elvándorlásukat nem kizárólag a pénzügyek motiválták, hanem elsősorban a jobb munkakörülmények. Az olyan intézkedések, mint az ingyenes repülőjegy vagy a pár száz eurós egyszeri segítség, aligha ösztönözhetnek valakit arra, hogy hosszabb távra visszatérjen. Valaki kihasználhat egy ilyen kedvezményt, de ez önmagában nem változtatja meg azokat az okokat, amiért az illető elment” – mondja Žarković.

Pár évvel ezelőtt az állam adókedvezmény-programot vezetett be a diaszpórából származó embereket foglalkoztató cégek számára, valamint egy programot az egészségügyi dolgozók visszatérésére az Egészségügyi Minisztérium Diaszpóra Irodájával együttműködve. Másfél év alatt mintegy 300 egészségügyi dolgozó tért vissza Svájcból, Németországból, Franciaországból, Norvégiából és Svédországból, és Kraljevóban, Niška Banján, Újvidéken, Mladenovacban és más városokban találtak munkát.

„Ez egy rövid távú intézkedés, amely csak a jövedelem nagyságára fókuszál. Egy ilyen kedvezmény átmenetileg ösztönözhet valakit a visszatérésre és a lehetőség kihasználására, de nem oldja meg azokat a strukturális problémákat, amelyek miatt az emberek elmennek” – fejti ki Žarković.

Grečić megjegyzi, hogy egyes számítások szerint 10 évvel ezelőtt egy értelmiségi iskoláztatása (az államnak és a szülőknek) összesen 300 000 eurójába került, és 30 000 felsőfokú végzettségű szakember kivándorlásával Szerbia gyakorlatilag legalább kilencmilliárd eurót ajándékozott Amerikának és Európának. Ma ez a szám sokkal magasabb – mondja Grečić –, de egy bizonyos rész visszatér a hazautalásokon keresztül.

Külföldről továbbra is milliárd eurók áramlanak Szerbiába hazautalások, nyugdíjak, ajándékok, zsebpénz és egyéb személyi átutalások formájában. Tavaly ezek beáramlása mintegy 4,57 milliárd eurót tett ki, ami Szerbia 2025-ös bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 6,6 százaléka volt a Világbank adatai szerint.

A személyi átutalásokból származó beáramlás 2022-ben meghaladta a 4,63 milliárd eurót. A 2024-es csökkenés után tavaly ismét növekedést regisztráltak.

Pár száz vagy ezer ember visszatérése külföldről nem befolyásolná jelentősen a hazautalások beáramlását Grečić szerint, de nagyobb számú visszatérő esetén a hatás hosszú távon érezhetővé válhatna.

Danilo Šuković közgazdász a szerb elnök ezen lépését politikai intézkedésnek tekinti, szerint ahelyett, hogy az állam azon dolgozna, hogy olyan társadalmat építsen ki, ahol az emberek maradni vagy visszatérni akarnak, a pénzt olyan intézkedésekre különítik el, amelyekről a politikusok úgy becsülik, hogy növelik a támogatottságukat.

Vučić azonban kijelentette, hogy a diaszpórában élő állampolgárokat nem tekinti a választások kritikus tömegének, hanem valóban szeretné őket Szerbiában látni.

„Ők számunkra csodálatos emberek, akik ennek az országnak az erőforrásai, akik sokat tanultak külföldön, és akiket szívesen látnánk a hazánkban, hogy átadják nekünk a tudásukat, visszatérjenek ide, és büszkévé tegyék az országukat” – mondta Vučić.

Fotó: Pixabay