Mario Reljanović munkajogi szakértő a FoNet hírügynökségnek adott nyilatkozatában úgy értékelte, hogy Szerbia a jelenlegi hőhullám idején sem vezetett be egyetlen konkrét és kötelező intézkedést sem valamennyi munkavállaló védelmére. Minden csupán a Köztársasági Rendkívüli Helyzetek Törzskarának ajánlásaira korlátozódik, amelyek elsősorban a szabadtéri munkavégzésre vonatkoznak.
Reljanović elmondta, hogy a Rendkívüli Helyzetek Köztársasági Törzskara továbbította ajánlásait a helyi törzskaroknak, amelyeknek saját környezetükben kell felmérniük a helyzetet, és esetleg további ajánlásokat vagy intézkedéseket kell hozniuk. Ugyanakkor nem számít arra, hogy kötelező érvényű döntések születnek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Emlékeztetett arra, hogy évek óta jelennek meg a szerb kormány és a Munkabiztonsági és Munkaegészségügyi Igazgatóság ajánlásai, amelyek azonban nem kötelezőek, hanem csupán jelzik azokat az intézkedéseket, amelyeket a munkáltatóknak a törvényből fakadó kötelezettségük keretében meg kellene tenniük a biztonságos és egészséges munkafeltételek biztosítása érdekében.
Elmondása szerint az ajánlások főként a 36 Celsius-fok feletti hőmérsékletben végzett szabadtéri munkára vonatkoznak, míg más munkakörök esetében gyakorlatilag nincsenek különleges intézkedések.
Reljanović szerint a munkáltatóktól elvárják, hogy biztosítsanak védőfelszerelést, megfelelő mennyiségű ivóvizet, gyakoribb és rövidebb szüneteket, valamint úgy szervezzék meg a munkát, hogy felismerjék és megelőzzék a hőguta következményeit.
Hozzátette, hogy a 11 és 18 óra közötti szabadtéri munkavégzés kerülésére vonatkozó ajánlás megfelel egyes európai országok tapasztalatainak, de nem kötelező érvényű.
„A munkáltatók kötelesek bizonyos intézkedéseket meghozni, mert erre a törvény kötelezi őket, de annak pontos meghatározása, hogy ezeket a kötelezettségeket mikor és hogyan kell alkalmazni, többnyire hiányzik” – mondta Reljanović.
„Szerbia soha nem vezetett be általános intézkedéseket minden munkavállalóra”
Kiemelte, hogy Szerbia soha nem vezetett be szélsőséges hőség idején minden munkavállalóra vonatkozó általános intézkedéseket, például a több műszakos, megszakított munkarendet, amelyet egyes országokban alkalmaznak.
A zárt térben dolgozó munkavállalókról beszélve Reljanović rámutatott, hogy problémák ott is vannak: például a légkondicionálás nélküli kioszkokban vagy a rosszul szellőző gyárcsarnokokban. Korábbi években előfordultak olyan esetek, amikor dolgozók kiszáradás, kimerültség miatt rosszul lettek vagy elájultak.
Hangsúlyozta, hogy a törvény kötelezi a munkáltatókat a megfelelő munkafeltételek biztosítására, beleértve az optimális hőmérsékletet is, de ezeket a kötelezettségeket gyakran nem tartják be.
„Sok felelőtlen munkáltató úgy ítéli meg, hogy olcsóbb kifizetni a szabálysértési bírságot, mint végrehajtani az összes előírt védelmi intézkedést” – mondta Reljanović.
Reljanović szerint a szélsőséges hőségek egyre gyakoribbá válása miatt módosítani kellene a jogszabályokat, és pontosabb, kötelező érvényű munkavállalói védelmi szabványokat kellene bevezetni.
„Pontosabb előírásokra, több munkaügyi ellenőrre, hatékonyabb ellenőrzésre és szigorúbb büntetésekre van szükség azokkal a munkáltatókkal szemben, akik nem biztosítják a biztonságos munkakörülményeket” – mondta.
Hozzátette, hogy a jövőben bizonyos intézkedéseknek – például az otthoni munkavégzésnek, ahol ez lehetséges, a megszakított munkarendnek, illetve a munkaszervezés szélsőséges hőmérséklethez való igazításának – kötelezővé kellene válniuk, és nem maradhatnának csupán ajánlások szintjén.
Fotó: Magnific
