Az idei rendkívül alacsony dunai vízállás fő oka az Alpokban elmaradt tartós hótakaró, a gyors hóolvadás és a hónapok óta tartó csapadékhiány. A szakértők szerint augusztusban nem várható jelentős javulás, és a helyzet rendeződéséhez Európa-szerte kiadós esőzésekre lenne szükség, írja a szerb nyelvű BBC.
Jelena Jerinić, a Szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) hidrológusa szerint a fő ok az, hogy az Alpokban a tél folyamán felhalmozódott hó nem tudta megfelelően táplálni a folyót.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Januárban és február elején a hó mennyisége még meghaladta az átlagot, de a magas hőmérséklet miatt gyorsan elolvadt” – mondta a hidrológus a BBC szerb szolgálatának.
Normális években a tavaszi hóolvadás és az esőzések márciusban magas vízállást eredményeznek a Dunán, gyakran árvízvédelmi készültséget is szükségessé téve. Idén azonban az olvadást nem követték jelentősebb csapadékok, így a folyó előbb közepes, majd alacsony vízállású lett, és azóta is folyamatosan apad.
Hétfőn Bezdánnál, ahol a Duna Horvátországból belép Szerbiába, mínusz 163 centiméteres vízállást mértek.
Ez 20 centiméterrel alacsonyabb a korábbi negatív rekordnál, amelyet 1909-ben jegyeztek fel. Az RHMZ előrejelzése szerint augusztus 7-ére a vízállás akár –170 centiméterre is csökkenhet.
A hidrológus szerint rövid távon nem várható javulás.
„Amikor megkaptuk a szezonális előrejelzést, tudtuk, hogy aszály várható, de azt nem, hogy ilyen sokáig nem lesz számottevő csapadék” – mondta.
Júliusban Vajdaságban mindössze körülbelül 10 liter csapadék hullott négyzetméterenként, míg Szerbia más részei ennél jóval több esőt kaptak.
A kisebb szerbiai folyók jelenleg jobb helyzetben vannak, de a Duna esetében a kilátások igen rosszak.
„A következő egy hónapban nincs jó hírünk a Duna számára. Augusztus végéig nem várhatók komolyabb esőzések, pedig több napon át tartó, kiadós csapadékra lenne szükség, amely feltöltené a talaj vízkészleteit.”
A Duna helyzetének javulásához nemcsak Szerbiában, hanem Európa jelentős részén is szükség lenne bőséges esőzésre.
A Duna jelenleg biológiai minimum közelében van a horvát–szerb határ térségében. Bezdan, Gombos és Palánka környékén több helyen száraz mederszakaszok is megjelentek.
„A Duna naponta egy-két centimétert apad” – mondja Jerinić.
Szerinte a klimatológusok már tíz évvel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lesznek a szélsőségek.
„Évről évre szélsőségeket tapasztalunk: jeges időszakokat, rendkívül alacsony hőmérsékleteket, magas vízállásokat és katasztrofális aszályokat.”
A Száva vízállása lényegesen kedvezőbb, mivel vízgyűjtő területe több csapadékot kap Nyugat-Európa felől. A helyzet a Duna alsóbb szakaszain is valamivel jobb, mint Vajdaságban.
Egyelőre nincs probléma az ivóvízellátással, de a szakemberek nem ajánlják a folyókban való fürdőzést.
„A víz hőmérséklete már 28 fokos, miközben a hőhullám még csak most kezdődött. A magas vízhőmérséklet és az alacsony vízállás kedvez a baktériumok elszaporodásának, ezért nem ajánlott a folyókban fürdeni” – figyelmeztet a hidrológus.
Fotó: RTS
