A Szerbiai Menekültügyi és Migrációs Főbiztosság adatai szerint 2026-ban eddig 2 766 migránst regisztráltak az országban, ami 46 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) legfrissebb jelentése részletesebb képet ad arról, kik ezek az emberek, honnan érkeznek és milyen útvonalon próbálnak eljutni Nyugat-Európába, írja az Insajder.
A jelentés 221 migránssal készített interjúra épül, amelyeket 2026 áprilisa és júniusa között több szerbiai befogadóközpontban végeztek. A megkérdezettek nemzetiségi összetétele nagyjából tükrözi a jelenleg Szerbiában tartózkodó migránsok származását.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A legtöbben Afganisztánból érkeztek (47 százalék), őket követik az egyiptomiak (8 százalék), a pakisztániak (8 százalék), a szudániak (6 százalék) és a marokkóiak (5 százalék).
Az elvándorlás okai országonként eltérőek. Az afgán és szudáni migránsok többsége a háborús konfliktusok elől menekül, míg az egyiptomi, marokkói és pakisztáni válaszadók gyakrabban említették a gazdasági nehézségeket és a jobb megélhetés reményét.
A megkérdezettek átlagéletkora 27 év. A migránsok 86 százaléka férfi, 14 százaléka nő. Háromnegyedük nem házas, míg egynegyedük házasságban él.
Az iskolai végzettség tekintetében a legnagyobb csoportot azok alkotják, akik vagy egyáltalán nem rendelkeznek formális végzettséggel (19 százalék), vagy csak alapfokú iskolát végeztek (35 százalék). Az alsó középfokú végzettségűek aránya 31 százalék, a felső középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 10 százalék. Felsőfokú végzettsége – egyetemi diploma vagy annál magasabb képesítés – a válaszadók mindössze 4 százalékának van.
A válaszok egyértelmű képet rajzolnak ki a migrációs útvonalakról is. A migránsok túlnyomó többsége, 80 százaléka Észak-Macedónián keresztül érkezett Szerbiába. Mindössze 9 százalék érkezett repülővel, míg 7 százalék Bulgária felől lépte át a határt.
Míg Észak-Macedónia a leggyakoribb belépési pont, a legtöbb migráns számára Bosznia-Hercegovina jelenti a következő állomást a Nyugat-Európa felé vezető úton. A megkérdezettek 67 százaléka Bosznia-Hercegovinát nevezte meg következő célországként. Ez jóval magasabb arány, mint Magyarország esetében (28 százalék) vagy Horvátország esetében (6 százalék).
A végső célállomások között Olaszország áll az első helyen: a válaszadók 54 százaléka szeretne oda eljutni. Ezt követi Franciaország 18 százalékkal, Németország pedig 16 százalékkal. Érdekesség, hogy a megkérdezettek 13 százaléka azt mondta, szívesen maradna Szerbiában.
A felmérés arra is rámutat, hogy az embercsempészek továbbra is jelentős szerepet játszanak a migrációs folyamatban. A válaszadók 73 százaléka elmondta, hogy legalább egy határ átlépésénél segítséget kapott csempészektől vagy más közvetítőktől.
A migrációs út hosszúságát jól mutatja, hogy a felmérésben részt vevők átlagosan 312 napja vannak úton, vagyis a legtöbben közel egy éve hagyták el szülőföldjüket, mire eljutottak Szerbiába.
Fotó: hirado.hu
