Olyan alacsony a Duna vízállása, hogy Bulgáriában feltűntek a folyóból a 4. században épült Constantinus-híd egyes részei. A több mint két kilométer hosszú építmény az ókor egyik leghosszabb ismert hídja, I. Constantinus római császár uralkodása idején épült – írta a Múlt-kor történelmi magazin.
A híd maradványai az észak-bulgáriai Gigen közelében, az egykori Ulpia Oescus római városának közelében bukkantak fel. A híd innen vezetett a Duna túlsó partján fekvő Sucidavába, aminek a romjai ma Romániában vannak. Pavel Popov, a pleveni Regionális Történeti Múzeum régésze szerint a rendkívül alacsony vízállás ritka lehetőséget ad arra, hogy a kutatók megfigyelhessék, dokumentálhassák és megvizsgálhassák a híd szerkezeti elemeit, amik egyébként máskor a víz alatt rejtőznek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az I. Constantinus császár uralkodása alatt épült hidat 328-ban adták át. A szakértők szerint csak néhány évtizeden át funkcionált, 367-re már nem volt használható. A pleveni múzeum kutatócsoportja drónokkal készített képeket a híd előbukkanó maradványaiból, így feltérképezhették a látható alapozás vonalát és annak jelenlegi állapotát.
