A szerbiai napraforgó-termelők a tavaszi vetés előtt a pénzhiány miatt tonnánként 150 eurós előleget vettek fel a feldolgozóktól anélkül, hogy rögzítették volna a termés végleges árát. Most, hogy a felvásárlási árat közzétették, az nagy felháborodást váltott ki – nyilatkozta Dejan Stanojević, az Intertim SRB gabonakereskedelmi cég képviselője.
A felvásárlási árról beszélve, amely alacsonyabb, mint Magyarországon és más országokban, elmondta, hogy idén „minden kedvezőtlenül alakult”.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A gazdák a pénzhiány miatt tavasszal, a vetés előtt adósodtak el a feldolgozóknál, de anélkül, hogy pontos szerződést kötöttek volna a végleges árról. A körülmények alakulása miatt a kivitelt idén a Duna alacsony vízállása is nehezíti, és nincs lehetőség a napraforgó vonattal történő szállítására sem, így a felvásárlók ilyen körülmények között alacsony árakkal zsarolhatnak” – mondta Stanojević a Beta hírügynökségnek.
Hozzátette, hogy a feldolgozók – köztük leginkább a Gebi cég – előleget adtak, és ígéretet tettek arra, hogy a tőzsdei végleges árat fizetik majd meg, most azonban még az Újvidéki Terménytőzsde áránál is alacsonyabbat kínáltak: kilogrammonként 48,6 dinárt.
Stanojević szavai szerint a napraforgóval ezekben a napokban az újvidéki tőzsdén 56-57 dináros kilogrammonkénti áron kereskednek, míg a magyarországi tőzsdén az ár 64 dinár körül mozog. A többi környező országban is magasabbak a napraforgóárak, mint Szerbiában: Horvátországban 52,2 dinár kilogrammonként, Romániában 55,6, továbbá Olaszországban minőségtől függően 60,9 és 64,5 között, Franciaországban 68,9 és 69,6 között, Törökországban pedig 62,9 és 81,8 dinár között mozog a kilogrammonkénti ár.
A napraforgó-termelők számára további kedvezőtlen körülmény Stanojević szerint az is, hogy nem rendelkeznek megfelelő raktárakkal, így kénytelenek azt a betakarítás után azonnal átadni a feldolgozóknak, emellett Szerbiában nincs erős érdekképviselet se.
Stanojević szerint Európában a termelők és a felvásárlók közötti kapcsolatok részletesen szabályozottak, Szerbiában viszont nem léteznek ilyen szerződések: a feldolgozók először egy előlegárat kínálnak, majd bizonyos idő elteltével a véglegest, amely idén rendkívül alacsony.
„Az előlegár egy átverés. Magyarországon és más európai országokban a szerződésben pontosan meghatározzák az árat, a minőséget, a nedvességtartalmat, a tisztaságot és a mag olajtartalmát. A termelők és a felvásárlók közötti viszony még Ukrajnában is rendezettebb, mint Szerbiában, pedig abban az országban – amely egyébként nagy napraforgó-termelő – háború folyik” – mondta.
Jovica Jakšić, a Szerbiai Független Mezőgazdasági Egyesület elnöke elmondta, hogy a feldolgozók ígéretet tettek a tőzsdén elért ár megfizetésére, de ezt most megtagadják, a termelőknek pedig semmilyen jogi védelmük nincs.
„Edidg csak a Gebi tette közzé a végleges, kilogrammonkénti 48,6 dináros felvásárlási árat, ami elfogadhatatlan, és amellyel kizsákmányolnak bennünket, valamint még nagyobb romlásba döntenek, mint amiben már vagyunk. Lehet, hogy azt akarják, hogy feladjuk a termelést ” – mondta Jakšić.
Žarko Galetin agrárprofi elemző kijelentette, hogy a szerbiai piac szabályozatlan, a törvények pedig nem működnek.
„Bár a mezőgazdasági termékek piacának rendezéséről szóló törvény előírja, hogy a termelő és a felvásárló között írásos szerződésnek kell léteznie – ahelyett, hogy csak valamilyen bizonylatokat adnának –, ezt láthatóan nem tartják be. Az ilyen anomália, mint ami most a napraforgó árával történik, a rendezetlen piac következménye” – mondta Galetin.
Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter a napraforgó-termelők és -feldolgozók legutóbbi, szeptember 10-i találkozóján úgy értékelte, hogy „a termelők és a feldolgozóipar közötti tárgyalások sosem egyszerűek, mivel mindkét oldalnak megvannak a saját érdekei, a végleges árat pedig a piac határozza meg”.
