Bár az Adria-kőolajvezetéken (JANAF) keresztüli olajszállítás már egy hete szünetel, Miloš Banjac professzor nem számít komolyabb üzemanyag-ellátási zavarokra. Becslése szerint Szerbia a meglévő tartalékokkal két-három hónapig is átvészelheti a rendszeres olajszállítások kiesését. Arra azonban figyelmeztet, hogy ez nem jelent hosszú távú megoldást.
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) arra kérte a szerb kormányt, hogy ügyvezetői mandátumának ideje alatt engedélyezze számára az állami kőolajtartalékok, valamint a működési tartalékokban lévő dízel felhasználását. A kérés oka, hogy a JANAF kőolajvezetéken a csővezeték megrongálódása miatt ideiglenesen leállt a nyersolaj-szállítás.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Miloš Banjac, a belgrádi Gépészmérnöki Kar energetikai szakértője és professzora a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS) elmondta, a pancsovai olajfinomító a vezetéken keresztüli szállítás leállása ellenére is folytathatja a termelést a meglévő tartalékokra támaszkodva.
Emlékeztetett arra, hogy a NIS a korábbi, szankciók miatti ellátási fennakadás idején körülbelül egyhavi rendszeres kőolajtermék-gyártáshoz elegendő tartalékkal rendelkezett.
„Természetesen a már említett tartalékokra támaszkodunk. Ezt az időszakot valószínűleg még néhány héttel meg lehet hosszabbítani” – mondta Banjac.
Hangsúlyozta, hogy az első információk szerint a JANAF vezetékrendszerében keletkezett meghibásodást két nap alatt kellett volna elhárítani, a szállítás azonban már egy hete szünetel.
„Nem mondanám, hogy a helyzet komollyá vált, de nyilvánvalóan valami több történik a háttérben, és a meghibásodás súlyosabb, mint amilyennek elsőre tűnt” – értékelte Banjac.
Arra számít, hogy a Janaf hamarosan elhárítja a hibát, ugyanakkor megjegyezte: a szerződéses kötelezettségektől függően az olajszállítás elmaradása kötbérfizetési kötelezettséget is maga után vonhat.
A tartalékok két-három hónapra elegendőek
Banjac szerint a rendelkezésre álló adatok alapján Szerbia körülbelül 60 napra elegendő kőolajtartalékkal rendelkezik. Elmagyarázta, hogy Az Adria-kőolajvezeték biztosítja a NIS kőolajellátásának mintegy 80 százalékát, a fennmaradó 20 százalék pedig a hazai kitermelésből származik.
Hozzátette, hogy a NIS a szerbiai piac mintegy 70 százalékát látja el, a kőolajtermékek fennmaradó 30 százaléka pedig importból származik.
„A hazai tartalékokkal együtt mindenképpen átvészelhetjük ezt az időszakot két-három hónapig, de ez természetesen nem jelent megoldást. Rendezni kell a NIS problémáját, a gázellátás kérdését, sőt még a villamosenergia-ellátás problémáját is” – figyelmeztetett Banjac.
Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha a pancsovai olajfinomító leállna, azt mondta, hogy ez komoly problémákat okozna, de nem tartja valószínűnek ezt a forgatókönyvet.
„Egy ideig természetesen így is működhetnénk, de ez nem fenntartható megoldás” – üzente Banjac.
„Nem valószínű, hogy a MOL december 11-ig átveszi a NIS-t”
A MOL és a NIS orosz tulajdonosai közötti tárgyalásokról szólva Banjac úgy vélekedett, kevéssé valószínű, hogy az adásvétel december 11-ig lezárul, amikor lejár a NIS és a JANAF működési engedélye.
„Mindenekelőtt az OFAC sem adott engedélyt az adásvételre. Egyelőre még csak előkészítő lépésekről van szó, vagyis arról, hogy felmérjék, milyen irányban haladhatnak tovább a folyamatok. Nem hiszem tehát, hogy ez ilyen gyorsan megtörténik” – hangsúlyozta Banjac.
Ugyanakkor arra számít, hogy ismét meghosszabbítják az engedélyeket, mivel a tulajdonosi szerkezet átalakításáról szóló tárgyalások még folyamatban vannak.
„Mivel azonban engedélyt kaptak a tárgyalásokra, úgy gondolom, újabb hosszabbítást is kapunk” – mondta Banjac.
„Tudjuk, hogy most meg kell alakulnia az új kormánynak. Mind az amerikai, mind az orosz félnek türelmi időt kellene biztosítania az új kabinet számára, hogy az valamelyest tájékozódhasson, és eldönthesse, milyen irányba indul tovább. Egyszerűen logikus lenne, ha nem gyakorolnának nyomást az új kormányra azért, hogy azonnal rendezze ezt a kérdést” – tette hozzá.
Véleménye szerint az orosz félnek nincs jelentős gazdasági érdeke a NIS eladásában, mivel az értékesítésből származó összeget egy olyan számlára helyeznék el, amelyről azt nem használhatnák fel azonnal.
Hangsúlyozta, hogy sokáig úgy gondolta, Szerbiának van valamiféle megállapodása az orosz féllel.
„Ez a nagy játékosok játszmája, a nagyok asztalánál. Azt mondják: ne legyetek ott velünk, ne váljatok a gyenge pontunkká, majd mi megtárgyaljuk a kérdést a kölcsönös érdekek mentén, és eljutunk a tárgyalások végéig. Feltételezem, hogy eredetileg meg akarták tartani a NIS-t a tulajdonukban. Ahogy telik az idő, egyre inkább azt látjuk, hogy valójában nem vagyunk megfelelően tájékozottak arról, mi történik. Ezért feltételezem, hogy a Gazprom továbbra is ragaszkodik majd a tulajdonrész megtartásához, míg a MOL mindenképpen érdekelt a vállalat megvásárlásában” – mondta Banjac.
Úgy véli, hogy a tulajdonosi szerkezet megváltoztatása stabilizálhatná az ellátást, és ha a MOL venné át a vállalatot, a pancsovai olajfinomító fennmaradása sem kerülne veszélybe.
Fotó: Beta
