A petefészekrák gyakran a petevezeték belső felszínén kialakuló mikroszkopikus elváltozással kezdődik, amely hatására az érintettek vérében kimutatható egy, a későbbi rákos elváltozást jelző molekula – írja egy, a Nature Medicine tudományos folyóiratban kedden megjelent friss tanulmányra hivatkozva a qubit.hu.
A kaliforniai Newport Beachben működő Hoag Family Cancer Institute kutatói 506 résztvevőn végeztek szövettani vizsgálatokat, amelyekből kiderült, hogy a Tu-Stroma nevű RNS-molekula olyan potenciális markerként azonosítható, ami a preinvazív, azaz a még környező szövetekbe be nem törő, de már osztódásnak indult rákos sejtek, és a korai stádiumú magas fokú szerózus karcinóma (hámeredetű rosszindulatú daganat) biológiájához kapcsolódik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A petevezetékrák kialakulását megelőző elváltozásokat szerózus tubáris intraepiteliális karcinómának (STIC-nek) nevezik. Ez az állapot vezet a betegség későbbi megjelenéséről árulkodó Tu-Stroma nevű RNS-molekula szintjének megemelkedéséhez. E molekula jelenléte az érintett nők 92,3 százalékánál kimutatható volt a vérből, míg a kontroll csoportban lévő egészséges nőket a kutatók a tesztelések során 98,2 százalékban helyesen azonosították. „A magas kockázatnak kitett nők esetében ez átalakíthatja a megelőzés megközelítését” – mondta közleményében Esha Madan, a Hoag kutatója és a tanulmány társszerzője.
Az érintett nőknek azt a nehéz döntést kell meghozniuk, hogy eltávolíttatják-e a petefészkeiket és a petevezetékeiket prevenciós céllal. Madan szerint ez az új felfedezés azért is fontos, mert „ma a megelőző műtétekkel kapcsolatos döntéseket nagyrészt az örökletes kockázat alapján hozzák meg, anélkül, hogy tudnánk, valóban jelen vannak-e rákmegelőző elváltozások. Felfedezésünk végül megadhatja ezt a hiányzó biológiai információt”.
Ugyanakkor a kutatók a tanulmányban figyelmeztettek, hogy valós klinikai környezetből származó, egymást követően bevont betegcsoportokban végzett prospektív vizsgálatokra van szükség az elméletük igazolásához.
