A szerb kormány elfogadta a 2026–2034 közötti időszakra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiát, amely a következő nyolc év agrárpolitikájának fő irányait határozza meg. A dokumentum központi célja az ország élelmiszer-önrendelkezésének helyreállítása, az élelmiszerbiztonság növelése, valamint a szerbiai mezőgazdaság versenyképességének javítása. A stratégia jelentős változásokat ígér a támogatási rendszerben, nagyobb hangsúlyt helyezne a beruházásokra és a feldolgozásra, külön programot irányoz elő az öntözésre, és a termelők piaci helyzetének megerősítését is célul tűzi ki, írja a biznis.rs.
A stratégia abból indul ki, hogy a szerbiai mezőgazdaság egyik alapvető problémája az ország csökkenő élelmiszer-önellátási képessége. A dokumentum kidolgozásakor bemutatott elemzés szerint az elmúlt évtizedben szinte valamennyi mezőgazdasági-élelmiszeripari termékkategóriában romlott az önellátottság, az olajos növények kivételével. Emellett csökkent a termelékenység, jelentős különbség alakult ki a termelői és fogyasztói árak között, és továbbra is problémát jelent a gazdaságok gyenge piaci alkupozíciója.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Hat fő célt határoztak meg
A stratégia hat kiemelt célt fogalmaz meg. Ezek közé tartozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés növelése úgy, hogy közben kiszámíthatóbbá váljon a gazdák jövedelme; a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása; az élelmiszer-minőség és -biztonság, valamint az állategészségügyi és növényegészségügyi szabványok javítása; a gazdaságok helyzetének és a vidéki életminőségnek a javítása; a mezőgazdaság klímaváltozással szembeni ellenálló képességének erősítése; továbbá az innováció, a tudásátadás és az uniós integráció előmozdítása.
Az egyik legfontosabb változás a mezőgazdasági támogatások rendszerének reformja lesz. A tervek szerint a közpénzekből biztosított támogatások nagyobb részét beruházásokra, a termelés korszerűsítésére, innovációra és a gazdaságok hosszú távú fenntarthatóságának javítására kellene fordítani. Vagyis a támogatási politika fokozatosan elmozdulna az egyszerű kifizetésektől a fejlesztéseket ösztönző támogatások irányába.
Ezzel párhuzamosan átalakítják a mezőgazdasági gazdaságok nyilvántartását is. A cél az, hogy pontosabb képet kapjanak arról, kik és milyen termelést folytatnak, és ennek megfelelően célzottabban lehessen kiosztani az állami támogatásokat. A vidékfejlesztési intézkedések részarányát és sokféleségét ugyancsak növelni kívánják.
Öntözés, termelői szervezetek és élelmiszerügyi ombudsman
A stratégia egyik hangsúlyos eleme az öntözés és vízelvezetés fejlesztése, amelyre külön programot irányoznak elő. Ennek jelentőségét az utóbbi évek aszályai és szélsőséges időjárása különösen felértékelte.
A dokumentum emellett a termelők szerveződését is ösztönözné. Termelői szervezetek létrehozását és megerősítését tervezik, amelyek révén a gazdák jobb alkupozícióba kerülhetnének a felvásárlókkal, feldolgozókkal és kereskedelmi láncokkal szemben.
Újdonság az úgynevezett élelmiszerügyi ombudsman intézményének tervezett létrehozása is. Ennek feladata a mezőgazdasági és élelmiszerpiacon jelentkező tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés, illetve a termelők védelme lenne.
A stratégia korábbi bemutatásakor a mezőgazdasági minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy nagyobb támogatást kapna az ökológiai gazdálkodás, a méhészet és a fiatal gazdák, miközben a vidékfejlesztés nagyobb súlyt kapna az agrártámogatásokon belül.
A klímaváltozás már nem távoli veszély
A stratégia külön fejezetként kezeli a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a természeti erőforrások fenntartható használatát. Ennek hátterében súlyos problémák állnak: a dokumentum előkészítése során közölt adatok szerint Szerbia az elmúlt tíz évben csaknem 200 ezer hektár használt mezőgazdasági területet veszített, miközben az ország területének mintegy 57 százaléka közepes vagy magas talajromlási kockázatnak van kitéve. A humusztartalom csökkenése, az erózió, a talajtömörödés és a szennyezés egyaránt hosszú távú veszélyt jelent a mezőgazdaság számára.
A kormány elképzelése szerint 2034-re egy olyan élelmiszer-termelési rendszernek kellene kialakulnia, amely globális válságok, ellátási láncok megszakadása, szélsőséges időjárás vagy a világpiaci élelmiszerárak ingadozása esetén is nagyobb mértékben képes a hazai piacot saját termelésből ellátni.
A stratégia még nem jelenti azt, hogy mindez meg is valósul
A dokumentum egyik kulcskérdése ezért az lesz, hogy az általános célokból mennyi válik konkrét intézkedéssé. A stratégia önmagában nem garantálja sem a mezőgazdasági költségvetés jelentős növelését, sem azt, hogy a gazdák támogatásokhoz jutása egyszerűbb és kiszámíthatóbb lesz. A végrehajtáshoz cselekvési tervekre, megfelelő költségvetési forrásokra és a szabályozás következetes alkalmazására is szükség lesz.
Erre azért is érdemes figyelni, mert a szerbiai agrárpolitika előtt álló problémák jelentős része nem új: a kiszámíthatatlan jövedelmek, az állattenyésztés visszaesése, a gyenge termelői alkupozíció, a klímaváltozás hatásai, az elnéptelenedő falvak és az uniós normákhoz való alkalmazkodás évek óta napirenden vannak. A stratégia ambiciózus célokat határoz meg, de szakmai elemzések szerint a döntő kérdés az lesz, hogy társul-e hozzá stabil finanszírozás, egyszerűbb támogatási rendszer és a gazdák tényleges bevonása.
Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter szerint a stratégia elfogadása után a következő lépés a dokumentumban meghatározott intézkedések végrehajtása lesz. A következő évek mutatják majd meg, hogy a 2034-ig felvázolt agrárpolitikai stratégiából mennyit érzékelnek ténylegesen a szerbiai – köztük a vajdasági – termelők.
