A Crta közzétette a „Kampány a kiírás előtt” című kutatásának eredményeit, amely az idei év márciusától szeptember elejéig terjedő időszakot öleli fel. A jelentés magában foglalja a választások lebonyolítására vonatkozó jogi és intézményi keretek elemzését, a médiamonitoring megállapításait, a politikai szereplők terepi tevékenységének bemutatását és más releváns témákat.
A megfigyelt időszak fő jellemzőiként három jelenség emelkedik ki: a növekvő polarizáció, az erőszakkal való fenyegetőzés, valamint a határ még durvább elmosódása az állam és a kormánypárt között. A kampány jóval a választások kiírása előtt elkezdődött. „A megfigyelés megállapításai azt mutatják, hogy egy sor kulcsfontosságú területen szinte teljes azonosulás történt az állam és a kormányzó politikai párt között” – mondta Raša Nedeljkov, a Crta megfigyelő missziójának vezetője.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A kutatás a továbbiakban megállapítja, hogy az állami és a közvagyoni forrásokat minden eddiginél erősebben a párt szolgálatába állították, az állami tisztségviselők pártpromóciót folytatnak, és utalnak jelek arra, hogy a rendszeres pártmunkára szánt költségvetési eszközöket törvénytelenül, nem rendeltetésszerűen használják fel a kampánytevékenységek finanszírozására már a választások kiírása előtt. „Csak az idei év utolsó négy hónapjában több mint 1200, magas rangú állami tisztségviselők által végrehajtott terepi tevékenységet jegyeztek fel, és a regisztrált esetek csaknem egyötödében jelen vannak a közvagyonnal való visszaélés elemei” – állítják a Crta képviselői.
Ugyanebben az időszakban a megfigyelők 85 politikailag motivált fizikai vagy verbális konfliktust regisztráltak. A sajtótájékoztatón az is elhangzott: aggasztó, hogy a legmagasabb állami tisztségekből olyan üzenetekkel ijesztgetik a polgárokat, hogy a másik oldal káosz és erőszak kirobbantását tervezi.
A jelentés rámutat a biztonsági apparátussal való riasztó visszaélésre is, amely abban nyilvánul meg, hogy a diákmozgalom és a Zöld-Baloldal 14 tagjának telefonját a Pegasus kémszoftverrel fertőzték meg.
A kormánypárti és a többi politikai szereplő közötti egyenlőtlenség egyszerre több szinten is felerősödött, amelyek közül csak néhány a pénzügyi, a médiabeli, a jogi és az intézményi dimenzió. „Szerbia a közelgő választásokat sem várja a választói névjegyzék felülvizsgálatának elvégzésével. Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) már 22 hónapja egyetlen döntést sem hozott, a médiaszíntéren pedig a United Group médiarészlegének eladása, a Telekom Srbija további terjeszkedése a kábelszolgáltatók piacán, az SBB felvásárlása, a helyi tévécsatornák eladása, új helyi portálok alapítása és a médiakapacitás hatalomhoz közeli blokkban való koncentrációjának egyéb folyamatai zajlottak” – áll a Crta kutatásában.
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) Dnevnik 2 című híradójának monitoringja azt mutatta, hogy a politikai szereplőknek szentelt idő 96 százaléka a kormányzó többségnek jutott. Aleksandar Vučić elnök egymaga foglalta el ennek az időnek a felét, mint a Dnevnik 2 leggyakrabban szereplő figurája. Az elnökről szóló pozitív beszámolók időtartama ráadásul 11-szer hosszabb volt, mint 2022-ben.
