Az élelmiszerárak Szerbiában gyorsabban közelítenek az EU-s átlaghoz, mint a többi termék vagy szolgáltatás árai. Az élelmiszerek esetében elérték az EU-átlag 96,6 százalékát – az élelmiszer pedig drágább hazánkban, mint 11 közép- és kelet-európai országban.
Ha az árakat a környező tagállamokéval hasonlítjuk össze, a különbség még nagyobb. Példának okáért Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Horvátországban az árak az európai átlag mintegy 92 százalékán állnak – ami lényegesen alacsonyabb, mint nálunk.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezek a Költségvetési Tanács megállapításai, amelyeket a legújabb, „Szerbia mezőgazdasága a stagnálás és a reform között: termelés, árak és agrárpolitika” című tanulmányukban tettek közzé. Petrica Đaković, a Forbes Srbija újságírója megjegyzi: ha az élelmiszerárakról van szó, az nem újdonság, hogy a szerbiai polgárok drágán fizetnek értük. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az elemzés több aggasztó dologra is rámutatott.
„Először is, az átlagunk megközelítette az EU-átlagot, vagyis az élelmiszerárak tekintetében szinte már elértük az európai szintet. Másodszor, ha a jövedelmekről beszélünk, még csak a felénél járunk. Óriási a szakadék aközött, hogy mekkora a jövedelmünk az európaihoz képest, és mekkorák az élelmiszerárak az európai árakhoz viszonyítva” – magyarázza az N1 beszélgetőpartnere.
A fentieken kívül Đaković kiemeli, hogy az elemzés elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozott, és az is aggasztó, hogy a mezőgazdasági termékek árai is lassan elérik az európai átlagot. Ezek – mint mondja – 87 százalékon állnak, de még a mezőgazdasági termelés szegmensében is növekvő tendencia figyelhető meg.
„Mezőgazdasági terméktöbbletet termelünk, és ebben az értelemben ennek a többletnek kisebb nyomást kellene gyakorolnia az árakra. Nálunk olcsóbb termékáraknak kellene lenniük, ehhez képest drágábbak” – mondta Đaković.
Másfelől hangsúlyozza, hogy az állam által a mezőgazdaságnak nyújtott támogatások szintje már nem annyira alacsony, de ezt a pénzt nem a leghatékonyabb módon használják fel.
Hangsúlyozza, hogy egy másik aggasztó tényező az, hogy Szerbiában még az elsődleges termelés szegmensében is vannak olyan élelmiszerek, amelyek drágábbak, mint az EU-ban.
„Ezek az árak 8-tól akár 20 százalékkal is magasabbak, és olyan alapvető élelmiszerekre vonakoznak, mint a tojás, a húskészítmények, a tej, a étolaj, a zsírok, az édességek – mindenre, ami alapvető. Márpedig mindannyian az élelmiszerre költjük a legtöbb pénzt. Így egyrészt ott vannak a bérek, amelyek az európai átlag felét sem érik el, másrészt pedig az élelmiszerárak, amelyek utolérik az európai átlagot” – mondta Đaković.
Đaković elmagyarázza, hogy az elsődleges termelőktől induló, a feldolgozóiparon és a disztribúción át a kereskedelmi láncokig tartó láncolatban a polgárok általában a kereskedelmi láncokat hibáztatják a leginkább. A nyilvánosságban az a vélemény uralkodik, hogy ebben a láncban a gazdák a legkevésbé védettek – ami valóban így is van.
„Még ebben a szegmensben is vannak olyan torzulások, amelyek miatt az árak nem szabadna, hogy akkorák legyenek, amekkorák. Ennek egy része a rosszul irányított pénz, amelyet támogatások formájában adnak. Olyan értelemben, hogy nem tudjuk, mit akarunk a mezőgazdaságunktól ahhoz, hogy az hatékonyabb és olcsóbb legyen” – mondta Đaković.
Mint mondja, így jutunk el a feldolgozó-, azaz az élelmiszeriparhoz, a terjesztéshez és a kereskedelmi láncokhoz, és mindegyikük nyilvánvalóan „srófolja” az árakat különböző okokból.
Az N1 beszélgetőpartnere szerint az államnak fel kell tárnia, „mi nyikorog az egyes szegmensekben”, és meg kell oldania ezeket a problémákat.
Fotó: Pixabay
