Zoran Alimpić, a belgrádi Városi Választási Bizottság tagja kijelentette, hogy a hamis kisebbségi listák részvétele az október 25-i szerbiai parlamenti választásokon hozzájárul majd a választási folyamat szabálytalanságához. Alimpić a Beta hírügynökségnek elmondta: a hatalom azért szervezi meg a hamis kisebbségi listák állítását, hogy minden szavazatszedő bizottságban, a Köztársasági Választási Bizottságban (RIK) és minden községi választási bizottságban legyen még egy-egy állandó tagja és póttagja, valamint hogy kis számú szavazattal szerezzen még néhány képviselői helyet, amelyek a mérleg nyelvvé válhatnak az új parlamenti többség kialakításakor.
Alimpić arra számít, hogy a hatalom a következő választásokra mintegy tucatnyi fantom kisebbségi listát állít majd ki. Értékelése szerint ezen listák képviselői biztosítják majd az eddig uralkodó Szerb Haladó Párt (SNS) számára a többséget a választási bizottságokban és a szavazatszedő testületekben, „amely így támogatni és védeni fogja a választási csalást”.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Minden olyan úgynevezett kisebbségi lista, amelyen nem szerepelnek az adott nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, hamis – mint ahogyan az a két lista esetében is van, amelynek a nevében orosz megnevezés szerepel” – fejtette ki.
Elmagyarázta, hogy „a kisebbségi pártok a választási törvény értelmében kivételezett helyzetben vannak, és képviselőik lényegesen kevesebb szavazattal is bejuthatnak a parlamentbe, mint a többi párt esetében”.
„Ezenkívül a kisebbségi listáknak mindössze 5000 támogató aláírást kell összegyűjteniük. Ahhoz, hogy egy kisebbségi lista képviselői mandátumot szerezzen, át kell lépnie a természetes küszöböt, amelyet úgy számítanak ki, hogy a szavazáson megjelent választók teljes számát elosztják 250-nel. Ha e listák valamelyike nem lépi át a természetes küszöböt, a törvény értelmében 35 százalékos szavazatösztönzőt adnak hozzá” – magyarázta Alimpić.
Hozzátette, hogy a legutóbbi, 2023-as választásokon, amikor mintegy 3,8 millió választó járult az urnákhoz, a kisebbségi listák már mindössze 11 000 szavazattal is szereztek képviselői mandátumot. „Az, hogy a hatalom számára mennyire fontosak a nemzeti kisebbségek hamis listái, a 2024-es niši választásokon mutatkozott meg, amikor az úgynevezett Orosz Párt listáján szereplő egyetlen szerb nemzetiségű személy szavazata – amely lista a minimális szavazatszámmal lépte át a küszöböt – döntőnek bizonyult ahhoz, hogy az SNS megtartsa a hatalmat abban a városban” – emlékeztetett Alimpić.
Kifejtette, hogy a legutóbbi belgrádi városi választásokon is voltak furcsa nemzeti kisebbségi listák, amelyeket a hatalom szervezett.
„Az SNS-hatalom a bosnyákok és a görögök közös listáját szervezte meg – ilyet valószínűleg még nem látott a világ. Volt néhány hamis roma lista is, valamint egy orosz lista, amelyen egyetlen orosz sem szerepelt. Most már a törvény is lehetővé teszi, hogy a kisebbségi listákon ne szerepeljenek ezen kisebbségek tagjai, így arra kell számítani, hogy az október 25-i választásokra a hatalom nagy számú fantom kisebbségi listát fog megszervezni” – értékelte Alimpić.
