Húszévesen, másfél millió forinttal a zsebében érkezett meg a nyugat-ausztráliai Perth-be. Nem ismert senkit, munkája nem volt, és hiába küldte tízesével az önéletrajzokat, néhány hónap alatt elfogyott a pénze. Károlyi Mátét végül az ott élő magyarok segítették ki a bajból. Egy félig magyar család fogadta be, amelynek nagyszülei még 1956-ban menekültek Ausztráliába. Munkát adtak neki, segítettek talpra állni, és az eredetileg nehezen induló kalandból végül élete egyik legjobb élménye lett.
Nyolc évvel később ebből a tapasztalatból is megszületett a Hunvagy, egy helyalapú közösségi platform, amelynek célja egyszerűnek tűnik: segítsen egymásra találni a világ különböző pontjain élő magyaroknak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A történet másik főszereplője a 24 éves Horváth Babett, aki Budapesten született, de családja révén Topolyához és Vajdasághoz kötődik. Szegeden végzett kereskedelem és marketing szakon, majd Budapesten folytatta mesterképzésen tanulmányait, idén szeptemberben pedig gazdaságinformatikus képzésbe kezdett. Budapest és Kecskemét között ingázik, munkája a marketinghez és a kommunikációhoz kapcsolódik, és a Hunvagyban is elsősorban ezekért a területekért felel.
Máté jelenleg Dél-Spanyolországban, a portugál határ közelében él, öt éve vezet szoftverfejlesztő céget, így a Hunvagy technikai háttere az ő feladata.
Ugyanaz a probléma két különböző irányból
Babett számára az ötlet családi beszélgetésekből kezdett kialakulni. Családtagjai Hollandiában, Spanyolországban és Szerbiában élnek, így közelről látta, milyen hétköznapi problémákkal szembesül az ember, amikor egy másik országban próbál új életet kezdeni.
Kihez forduljon, ha segítségre van szüksége? Hol talál megbízható szakembert? Hogyan ismerheti meg azokat, akik a közelében élnek és ugyanazt a nyelvet beszélik?
Innen jött az ötlet: kellene egy hely, ahol a külföldön élő magyarok egyszerűen megtalálhatják egymást.
Máté esetében ehhez saját tapasztalat társult. Ausztrália után Egyiptomban, Montenegróban és Spanyolországban is élt, és azt tapasztalta, hogy a külföldön élő magyarok hajlandók segíteni egymásnak.
„Egy idő után azt éreztem, jó lenne valahogy visszaadni ennek a közösségnek azt, amit tőle kaptam. Hogy aki most van – vagy majd lesz – abban a helyzetben, amiben én voltam Perth-ben, az könnyebben megtalálja azokat, akik segíteni tudnak neki” – fogalmazott.
A két megközelítés végül találkozott. Babett számára a vajdasági gyökerek miatt a közösség összekovácsolása kapott nagyobb hangsúlyt, Máténak pedig az, hogy ezt a közösséget egyáltalán meg lehessen találni.
Így a Hunvagy nemcsak azoknak szól, akik Magyarországról költöztek külföldre, hanem a határon túli magyar közösségek tagjainak is.
Nem az a cél, hogy még egy hírfolyamot görgessünk
A Hunvagy fejlesztői tudatosan nem egy újabb hagyományos közösségi oldalt akartak létrehozni, ahol a felhasználó végtelen hírfolyamban kapja a legkülönbözőbb tartalmakat. A platform alapja ehelyett a földrajzi közelség.
A felhasználó elsősorban a közelében élő embereket és az ott születő bejegyzéseket látja. Ha valaki például új városba költözik, megnézheti, élnek-e más magyarok a környéken. Kérhet segítséget vagy információt, de akár társaságot is kereshet egy kávéhoz vagy közös programhoz.
A rendszer hétköznapibb problémák megoldásában is segíthet. Magyarul beszélő fodrászt, könyvelőt, ügyvédet vagy más szakembert lehet keresni, de munkáról, ügyintézésről vagy egyszerűen a helyi életről is lehet kérdezni.
A vállalkozások külön profilt hozhatnak létre. Máté szerint itt nemcsak az a cél, hogy a külföldön működő magyar vállalkozások elérjék a magyar közönséget, hanem az is, hogy a felhasználók nagyobb bizalommal fordulhassanak hozzájuk. Ezért a Hunvagyra felkerülő vállalkozásokat emberek ellenőrzik, és azt is figyelik, etikusan működnek-e. Ha egy vállalkozásról kiderül, hogy nem, eltávolítják a platformról.
A készítők a közösségi tér hangulatát is tudatosan alakítják. Nincs 18 éven felülieknek szóló tartalom, szerencsejáték és pártpolitika sem. A céljuk az, hogy a felületet elsősorban helyi információkra, kérdésekre és egymás segítésére használják.
Tudni kell, hol vagy – de azt nem, hogy pontosan hol laksz
Mivel a Hunvagy működésének alapja a földrajzi közelség, a helyadat megadása kötelező. Enélkül a platform nem használható.
A fejlesztők szerint ennek egyrészt közösségi, másrészt technikai oka van. A cél, hogy valódi, egy adott helyhez kötődő emberek találkozzanak egymással, és ne névtelen profilok vitatkozzanak. Emellett az algoritmus is a helyadat alapján dönti el, milyen bejegyzéseket mutasson meg.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a többi felhasználó láthatja, pontosan hol lakunk.
A rendszer 5–10 kilométeres körzetben helyezi el a tagokat, így mások csak hozzávetőleges helyet látnak. A pontos lakcím, illetve az, hogy valaki éppen hol tartózkodik, nem jelenik meg.
A regisztrációhoz ezen kívül e-mail-címre, jelszóra és névre van szükség. A profilhoz fénykép, borítókép és rövid bemutatkozás adható.
A fejlesztők hangsúlyozzák, hogy nem céljuk minél több személyes adat begyűjtése.
„Az adatokat soha, senkinek nem adjuk el” – mondta Máté. A Hunvagy adatbázisa európai szervereken működik. Bizonyos külső szolgáltatókkal – például tárhelyszolgáltatókkal vagy a hirdetések méréséhez szükséges partnerekkel – együtt dolgoznak, ezek körét és az adatkezelés célját azonban feltüntetik az adatvédelmi tájékoztatóban.
Több mint 1400 új felhasználó kilenc nap alatt
A Hunvagy még csak az indulás időszakában van, de gyorsan növekszik. 2026. szeptember 18-án 16 órakor már több mint 5600 regisztrált tagja volt, miközben szeptember 9-én még 4141 felhasználót számlált.
Ez azt jelenti, hogy kilenc nap alatt több mint 1400 ember csatlakozott.
A legtöbb felhasználó Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Ausztriából, Németországból, az Egyesült Királyságból és Hollandiából érkezett, de már Indiából és az Azori-szigetekről is vannak regisztrált tagok.
A fejlesztők szerint a visszajelzések eddig nagyrészt pozitívak. Többen azt írták nekik, hogy régóta hiányoltak egy ilyen felületet. Ami azonban számukra ennél is fontosabb: az emberek nemcsak regisztrálnak, hanem használni is kezdik az oldalt. Bemutatkoznak, bejegyzéseket írnak, kérdeznek és beszélgetnek egymással.
Természetesen hibajelzések és fejlesztési ötletek is érkeznek. Babett szerint ezek kifejezetten fontosak számukra, és már eddig is több változtatást hajtottak végre a felhasználók javaslatai alapján.
Az internet segítségével vissza a valódi kapcsolatokhoz?
A Hunvagy mögött egy érdekes ellentmondás is meghúzódik. Miközben az internet segítségével ma már a világ másik végén élőkkel is folyamatos kapcsolatban lehetünk, sokszor azt sem tudjuk, ki lakik néhány utcával arrébb.
Babett szerint ezért nem önmagában a technológia dönti el, hogy közelebb kerülünk-e egymáshoz vagy eltávolodunk, hanem az, hogyan használjuk.
„Lehet, hogy a szomszéd utcában él egy magyar család, vagy valaki, akivel rengeteg közös pontunk lenne, mégsem találkozunk egymással” – mondta.
A Hunvagy egyik célja éppen az, hogy az internet ne a személyes kapcsolatok helyére lépjen, hanem segítsen létrehozni azokat.
Máté ennél sarkosabban fogalmaz: szerinte a technológia világában valóban eltávolodunk egymástól. Ezért a Hunvagy nem azt szeretné ösztönözni, hogy olyan emberekkel tartsuk a kapcsolatot, akikkel valószínűleg soha nem találkozunk személyesen, hanem azt, hogy felfedezzük a közelünkben élőket.
„A cél az, hogy valódi emberi kapcsolatok alakuljanak ki” – mondta, hozzátéve: félreértés ne essék, a Hunvagy nem társkereső, hanem közösségi platform.
„Ott a Hunvagy”
Hosszabb távon azt szeretnék, ha a platform természetes kiindulóponttá válna azok számára, akik külföldön élnek, új országba költöznek vagy akár csak utaznak, és kapcsolatot keresnek a környék magyar közösségével.
Babett egy olyan aktív felületet képzel el, ahol helyi beszélgetések, ajánlások és programok jelennek meg, új ismeretségek születnek, az emberek megosztják tapasztalataikat és segítik egymást, miközben a magyar vállalkozások is elérhetik a közelükben élőket.
Máté ennél egyszerűbben fogalmazza meg a hosszú távú célt: a Hunvagy legyen az egyértelmű választás.
Ha valaki külföldön él és magyar közösséget keres, ne kelljen végigböngésznie az internetet. Ha magyarul beszélő szakemberre van szüksége, azt is könnyen megtalálhassa.
Ahogy Máté példája szól: ha külföldön fogorvoshoz kell menni, nem mellékes, hogy az ember érti-e, mit mond az orvos, miközben éppen a szájában fúr.
A fejlesztők ezért a Hunvagyra nem egy növekvő „magyar adatbázisként” tekintenek. Sokkal inkább egy olyan közösségként, amelynek tagjai megtalálhatják egymást – akár néhány utcányira, akár a világ másik végére sodorta őket az élet.
