Đorđe Vlajić, a FoNet újságírója úgy értékelte, hogy az egyetemisták az elmúlt több mint egy évben „megingatták” a Szerb Haladó Párt (SNS) szavazótáborát. Szerinte emiatt fennáll a veszélye annak, hogy ha a hatalom megérzi a választási vereség lehetőségét, olyan lépésekhez folyamodik, amelyek komolyan felzaklatják a közvéleményt.
Az SNS és a kormánypárti média folyamatosan azt az üzenetet közvetíti, hogy Szerbia összeomlik, ha az egyetemisták által támogatott lista győz. Vlajić ezt „nagyon brutális fenyegetésnek” nevezte, amely az ország fennmaradását személyekhez és egyetlen párthoz köti.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az N1 műsorának vendégeként elmondta, szerinte mindez egyrészt a bizonytalan szavazók megfélemlítését szolgálhatja, másrészt elsősorban a saját szavazótábornak szól. Az egyetemista mozgalom ugyanis komoly változásokat indított el a családokon belül is: előfordul, hogy egy családban vannak SNS-szimpatizánsok vagy -szavazók, miközben a gyerekek egészen másképp látják az ország és a társadalom jövőjét.
Vlajić szerint a hatalom régóta egyszerre próbálja mozgósítani saját szavazóit, illetve távol tartani az urnáktól azokat, akik esetleg ellene szavaznának. Ezzel a választási kampányokban alkalmazott egyéb manipulációk mellett további előnyre tehet szert.
„Tadićnak azt mondták, behozhatatlan előnye van, aztán 70 ezer szavazattal veszített”
A Faktor Plus legutóbbi közvélemény-kutatásáról, amely az SNS támogatottságát 48,6 százalékra teszi, Vlajić azt mondta, régóta nem biztos abban, hogy ezek a felmérések pontosan tükrözik a valós helyzetet.
Szerinte fontos lenne látni a mintavételt, a válaszadási arányokat, valamint azt is, hányan utasították el, hogy egyáltalán nyilatkozzanak. Emlékeztetett a 2012-es választásra is, amikor Boris Tadić akkori szerb elnöknek a választás előtt néhány nappal azt mondták, behozhatatlan előnye van, végül azonban mintegy 70 ezer szavazattal veszített.
Vlajić szerint egy közvélemény-kutatás mindig csak az adott pillanatot tükrözi, és akár néhány nap alatt is megváltozhat a helyzet. Ezért a Faktor Plus felmérése önmagában számára nem jelent sokat.
Úgy látja, hogy a választói tábor jelenleg nagyon megosztott, és szoros választásra lehet számítani, bár a kampányból még több mint egy hónap hátravan. Szerinte a hatalom várhatóan tovább növeli majd a politikai ellenfelekre nehezedő nyomást a bulvármédia segítségével.
„Attól tartok, hogy ha ez a rezsim azt érzi, hogy meggyengült, és megérzi a választási vereség lehetőségét, olyan dolgokhoz is folyamodhat, amelyek komolyan felzaklatják a közvéleményt, és olyan helyzethez vezethetnek, amelyet valószínűleg senki sem akar” – mondta a FoNet újságírója.
A külpolitika most nem választási prioritás
Vlajić szerint a külpolitika jelenleg nem tartozik a választási kampány fontos témái közé.
„Nagyon kevés embert foglalkoztat most Szerbiában, hogy mi történik majd az országgal nemzetközi szinten. Mindenki számára világos, hogy az európai integráció ennek a hatalomnak az idején egyfajta limboállapotba került, miután a vezetés egyszerre több oldalon próbált lavírozni, miközben különböző nemzetközi partnerekkel kötött számára kedvező megállapodásokat” – mondta.
Ana Brnabić szereplése az N1-en
Ana Brnabić házelnöknek az N1 televízióban való szerepléséről Vlajić azt mondta, ezt akár a hatalom kétségbeesett kísérletének is lehet tekinteni arra, hogy megváltoztassa a róla és különösen az N1-ről kialakult kedvezőtlen képet.
Szerinte a választási kampányt arra is felhasználhatják, hogy azt mutassák: nincs akadálya annak, hogy a hatalom, illetve az SNS választási listájának képviselői bárkivel párbeszédet folytassanak.
„A Vojvode Vlahovića utcai támfal leomlása ennek a hatalomnak a tükre”
A Voždovacon, a Vojvode Vlahovića utcában található építkezés támfalának leomlásáról Vlajić azt mondta, az „a hatalom tükre”.
Vlajić szerint az eset az egész rendszer működését és a különböző szinteken irányító emberek felelősségét is tükrözi: azt, hogy képesek-e megelőzni azokat a helyzeteket, amelyek veszélyeztetik a lakosságot vagy a közérdeket.
„Úgy gondolom, hogy már több mint egy évtizede olyan időszakban élünk, amikor bizonyos csoportok vagy személyek érdeke fontosabbá vált az államban a közérdeknél és a közjónál” – mondta.
Fotó: Beta/Dimitrije Gol
