Kik lehetnének jó jelöltek az államfői tisztségre?

Az elnökválasztás megtartásának végső határideje december 27., eddig azonban csak Ivica Dačić, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) elnöke jelentette be, hogy indul a választáson.

A Danas értesülései szerint nem hivatalosan arról beszélnek, hogy az egyetemisták már javában mérlegelik, kit indítsanak jelöltként. A találgatások ugyanolyan intenzitással folynak, mint arról, hogy Aleksandar Vučićnak nincs megfelelő jelöltje, aki felvehetné a versenyt az egyetemisták jelöltjével.

Vladan Petrov, az Alkotmánybíróság elnöke mellett eddig nem került nyilvánosságra olyan releváns, bár nem hivatalos információ, hogy Vučić kit indíthatna a választáson.

Az egyetemisták jelöltjeként Dejan Bodiroga neves kosárlabdázó, Vladan Đokić rektor, újabban pedig Radomir Saičić akadémikus neve is felmerült.

Az államfőjelöltnek ismert személyiségnek kell lennie, hiszen a parlamenti választásokhoz közeli időpont miatt nincs idő arra, hogy a polgárok megismerkedjenek vele – írja a Danas.

Ezzel egyidejűleg egyesek azt hangsúlyozzák, hogy Vučić jelöltjének – bárki legyen is az – semmi esélye sincs arra, hogy jelentősebb szavazatarányt érjen el. Így vélekedik például Dejan Bursać is.

„Az elnökválasztás eredményét teljes egészében a parlamenti választás kimenetele határozza majd meg, ha az SNS vereséget szenved”

„Ez talán a szokásos politikai körülmények között lett volna igaz, és ha előbb az elnökválasztást írták volna ki, a parlamenti választás előtt, akkor talán vitatkozhatnánk erről. A jelöltek karizmájáról. Ebben a helyzetben azonban úgy gondolom, hogy a közelgő elnökválasztás eredményét teljes egészében a parlamenti választás kimenetele határozza majd meg, vagyis az, hogy a Szerb Haladó Párt vereséget szenved-e a parlamenti választáson” – nyilatkozta a Danasnak Dejan Bursać, a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet kutatója.

Mint kiemelte, a haladók számára problémát jelentett, hogy az elnökválasztáson induljanak, mivel Vučić nem jelöltetheti magát újra. Ezért írták ki előbb a parlamenti választást, hiszen tisztában voltak azzal, hogy az elnökválasztáson kedvezőtlen helyzetben lennének.

Ha pedig előbb elveszítik a parlamenti választást, majd ezt követően kerül sor az elnökválasztásra, akkor már semmi esélyük sem lesz – tette hozzá.

„Másfelől, ha mégis bekövetkezne ez a hipotetikus helyzet – hangsúlyozom, hogy csak feltételezésről van szó –, és a Szerb Haladó Párt valahogyan győzni tudna a parlamenti választáson, akkor újabb front nyílna közte és az egyetemisták között az elnökválasztáson” – mondta Bursać.

Következtetése szerint az eredmény attól függ majd, hogy az egyetmisták képesek lesznek-e fenntartani a mozgósítást, és meg tudják-e akadályozni, hogy a támogatóik körében eluralkodjon az apátia. A nagyobb nyomás mindenképpen a Szerb Haladó Párton van.

„A hatalom legjobb jelöltje Aleksandar Vučić, az egyetemista mozgalomé pedig Vladan Đokić”

Milomir Mandić, a Demostat kutatója szerint az elnökválasztás különbözik a parlamenti választástól, mivel előbbi szükségszerűen személyek köré összpontosul, vagyis a jelöltek személye határozza meg.

„Az elnökválasztást illetően a felmérések és az elemzések azt mutatják, hogy a hatalom legjobb jelöltje Aleksandar Vučić lenne, az egyetemista mozgalomé pedig Vladan Đokić rektor” – mondta Mandić.

Hozzátette, hogy a hatalom hátrányára válik, hogy Vučić nem indulhat harmadszor is az államfői tisztségért, a pártjából pedig mindenki messze elmarad tőle a népszerűséget illetően.

Mandić szerint Vučić után Ivica Dačić rendelkezik a legmagasabb támogatottsággal a kormánykoalíción belül.

„A másik oldalon Đokić rektor kapta a legtöbb pozitív és a legkevesebb negatív értékelést. Ugyanakkor az egyetemista mozgalom ideológiailag sokszínű táborának vannak olyan támogatói, akik számára problémát jelenthet, hogy Đokićra szavazzanak” – magyarázta Mandić.

Következtetése szerint a jelöltek karizmája a szerbiai politikai kultúrát figyelembe véve fontos szerepet játszik.

Fotó: Danas