Szerbiában a közelgő télen nem kell áramhiánytól tartani, az elektromos energia behozatala azonban jelentős költségekkel jár majd, vélekedik Željko Marković energetikai szakértő. A szakember arra számít, hogy az amerikai hatóságok ismét meghosszabbítják a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) működési engedélyét, amely október 30-án jár le. Kedvezőtlen döntés esetén a meglévő kőolaj- és üzemanyagkészletek még két-három hónapig biztosíthatják az ország zavartalan ellátását.
A kőolaj világpiaci ára a hét elején enyhén csökkent. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára pénteken 117 dollár volt, hétfő reggel pedig 115 dollár körül alakult. Eközben már csak négy nap van hátra a NIS zavartalan működését lehetővé tevő amerikai engedély lejártáig. A vállalat újabb kérelmet nyújtott be annak meghosszabbítására.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Željko Marković a Szerbiai RTV reggeli műsorában elmondta, arra számít, hogy Washington ismét meghosszabbítja az engedélyt, noha a döntés egyelőre nem született meg.
A szakértő szerint bizakodásra adhatnak okot Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalásai, valamint az orosz dízelüzemanyag Egyesült Államokba történő szállításáról szóló legújabb megállapodás.
Marković úgy véli, hogy a Washington és Moszkva közötti párbeszéd folytatása kedvezően befolyásolhatja a NIS helyzetének rendezését is.
Mi történik, ha nem hosszabbítják meg az engedélyt?
Marković szerint kedvezőtlen amerikai döntés esetén a pancsovai kőolajfinomító először a meglévő nyersolajkészleteket használná fel.
Amennyiben ezek kimerülnének, a finomító kénytelen lenne leállítani a termelést, az üzemanyag-ellátást azonban a késztermékkészletekből és importból továbbra is biztosítani lehetne.
A szakértő becslése szerint a meglévő tartalékok két-három hónapra elegendők.
Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy ha ez idő alatt sem sikerülne rendezni a problémát, a hazai kőolaj-feldolgozás leállása miatt üzemanyaghiány alakulhatna ki.
Marković szerint az államnak addig további intézkedéseket kellene hoznia ennek megakadályozására. Mindazonáltal nem számít arra, hogy Szerbiában tartós ellátási zavar következne be.
Folytatódhatnak a MOL és a NIS orosz tulajdonosainak tárgyalásai
A szakértő szerint az amerikai engedély meghosszabbítása lehetővé tenné a NIS tulajdonosi szerkezetének átalakításáról szóló tárgyalások folytatását.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hetekben több információ is napvilágot látott a magyar MOL, valamint a NIS orosz részvényesei, a Gazpromnyefty és a Gazprom közötti egyeztetésekről.
Elmondása szerint egy szeptember 22-én Budapesten megtartott konferencián az egyik tisztségviselő arról beszélt, hogy a tárgyalások gyakorlatilag lezárultak, az esetleges megállapodás végrehajtásához azonban még szükség van az illetékes hatóságok, köztük a versenyhatóságok és az amerikai szankciókat felügyelő OFAC jóváhagyására.
Marković hangsúlyozta, hogy a végső döntés az amerikai hatóság kezében van. Egyelőre az sem világos, hogy az engedélyt újabb egy hónapra vagy hosszabb időszakra hosszabbítják-e meg.
A szakértő szerint a tárgyalások további alakulása az orosz–amerikai kapcsolatoktól is függhet. Megítélése szerint az orosz fél eredetileg nem kívánta eladni a NIS-t, erre elsősorban a szankciók miatti nyomás késztette.
Orosz dízel érkezik Amerikába, de az árak továbbra is magasak
A nemzetközi kőolajpiacról szólva Marković elmondta, hogy az árak a jelentős drágulást követően stabilizálódtak, de a korábbinál jóval magasabb szinten.
Míg korábban egy hordó kőolaj ára 60 dollár körül alakult, most megközelíti a 115–117 dollárt.
A szakértő szerint az árak további alakulását elsősorban a kereslet és a kínálat viszonya, valamint a közel-keleti helyzet határozza meg.
Ha ismét kiéleződnek a konfliktusok, és csökken a kőolajszállítás, újabb drágulás következhet. Az ellátás normalizálódása viszont fokozatos árcsökkenést eredményezhet.
Marković szerint az orosz dízel amerikai piacra történő szállítása elsősorban a piac stabilizálásához járulhat hozzá, de nem biztos, hogy jelentősebb árcsökkenést is eredményez.
Miért ilyen drága a dízel?
Marković elmagyarázta, hogy a dízel ára nem kizárólag a nyersolaj árától függ, hanem attól is, mekkora kapacitás áll rendelkezésre annak feldolgozására.
Ha kevesebb finomító működik, csökkenhet a kész üzemanyag mennyisége, ami tovább növeli az árakat.
A mediterrán piacon a dízel jegyzésára megközelítette az 1440–1500 dollárt, ami jelentősen meghaladja a korábbi szintet.
Bár az elmúlt napokban a dízel ára már nem emelkedett számottevően, továbbra is rendkívül magas.
Marković szerint a stratégiai tartalékokból felszabadított további üzemanyag, valamint az Egyesült Államokba irányuló orosz szállítások elsődleges célja az újabb drágulás megakadályozása.
Hangsúlyozta azt is, hogy az amerikai piacon bekövetkező esetleges árcsökkenés nem feltétlenül érvényesül Európában, mivel az európai országok más ellátási forrásokra támaszkodnak, és az orosz energiahordozók behozatalát korlátozások nehezítik.
Lesz elegendő áram, de az import sokba kerül
A közelgő télre való felkészülésről szólva Marković rámutatott, hogy az év második felében tapasztalt szárazság kedvezőtlenül befolyásolta a vízerőművek villamosenergia-termelését, nemcsak Szerbiában, hanem az egész térségben.
A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) képviselői nemrég bejelentették, hogy befejeződtek a karbantartási munkálatok, így ebből a szempontból az energiarendszer felkészült a télre.
A vízerőművek csökkent termelése miatt azonban Szerbia jelenleg jelentős mennyiségű villamos energia behozatalára szorul.
„Októberben a fogyasztásra szánt villamos energia több mint 25 százaléka importból származott” – közölte Marković.
Hozzátette, hogy ez elsősorban pénzügyi problémát jelent, mivel az európai áramtőzsdéken magasak az árak.
További árfelhajtó tényező a drága földgáz, amelyet a csúcsfogyasztási időszakokban működő gázerőművekben használnak villamosenergia-termelésre.
A szakértő kiemelte a Bajina Bašta-i szivattyús-tározós vízerőmű jelentőségét is, amely lehetővé teszi a villamos energia gazdaságosabb felhasználását.
