Albin Kurti koszovói miniszterelnök arra szólította fel Szerbia új politikai vezetését, hogy fogadja el a „21. század valóságát”, vagyis azt, hogy Koszovó független. A Párizsban tartott, egyetemisták előtti beszédében Milan Radoičić kiadatását is követelte a banjskai támadás miatt, valamint azt, hogy Belgrád hagyjon fel a Koszovó nemzetközi elismerése elleni kampánnyal. Kurti a szerbiai választásokon győzelmet arató, ám új kormányt még nem alakító Egyetemista lista választási sikere után fogalmazta meg üzeneteit – írja a KoSSev.
Kurti kedden beszédet mondott, és beszélgetett a Párizsi Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának (Paris School of International Affairs – PSIA) hallgatóival.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Belgrád és Pristina kapcsolatainak normalizálásáról szólva Kurti három olyan kérdést emelt ki, amelyet Koszovó európai perspektívája szempontjából kulcsfontosságúnak tart – írja a KoSSev.
Ezek között külön kitért a Szerbiával való kapcsolatokra, valamint arra az elvárására, hogy a belgrádi új vezetés változtasson a Koszovóval kapcsolatos eddigi politikáján.
„Ennek a folyamatnak azt is magában kell foglalnia, hogy Szerbia nemrégiben vezetőváltáson átesett kormánya elismeri a 21. század valóságát: Koszovó független állam, amelyet több mint 120 ország elismert” – üzente Kurti.
Hozzátette, hogy álláspontja szerint Szerbiának fel kell hagynia a Koszovó nemzetközi elismerése elleni kampánnyal.
„Szerbiának fel kell hagynia a nemzetközi elismerésünk ellen folytatott agresszív kampányával, beleértve azt is, hogy eszközként használja fel Oroszország ellenállását a nemzetközi szervezetekben való tagságunkkal szemben” – fogalmazott.
Kurti külön hangsúlyozta a 2023. szeptember 24-i banjskai fegyveres támadás felelőseinek elszámoltatását.
„Ennek a folyamatnak ki kell terjednie a banjskai terrortámadásért viselt felelősségre is, mindenekelőtt a támadás fő szervezőjének, Milan Radoičićnak a kiadatására, hogy bíróság elé állíthassák” – mondta.
Üzenetek a szerbiai hatalomváltás idején
Két hét telt el a szerbiai előrehozott parlamenti választások óta, amelyeken az Egyetemista lista szerezte meg a parlamenti mandátumok többségét.
A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) november 5-i végleges eredményei szerint az Egyetemista lista a parlamenti 250 helyből 140-et szerzett meg, míg az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia lista 103 mandátumot kapott.
Az új parlament azonban még nem alakult meg, és az Egyetemista lista sem állította még össze a szerb kormányt, és annak irányítását sem vette át. Az új összetételű parlament első ülését november 17-re tűzték ki.
Az Egyetemista lista azon képviselői, akik az előző hétvégén Koszovóban jártak, már nyilvánosan megismételték álláspontjukat, miszerint Koszovót Szerbia szerves részének tekintik, és a vele kapcsolatos politikájukat Szerbia alkotmányához igazítják.
Szerbiáról és Oroszországról
Kurti a hallgatók előtt a térség biztonságpolitikai kapcsolatairól is beszélt, megismételve azt az értékelését, hogy Szerbia Oroszországhoz fűződő szoros viszonya fenyegetést jelent Koszovó számára.
Állítása szerint Szerbia 48 katonai és csendőrségi bázist tart fenn Koszovó közelében, az orosz struktúrák szerbiai jelenléte pedig az esetleges hírszerzési tevékenységek miatt ad okot aggodalomra.
A banjskai eseményekről szólva ismét azt hangoztatta, hogy a 2023-as támadás Koszovó északi részének annektálására tett kísérlet volt, az Oroszország által a Krímben alkalmazott módszer mintájára.
Az EU és a NATO további tagállamaitól is elismerést követelt
A Koszovó szempontjából kulcsfontosságú harmadik kérdésként Kurti az Európai Unió öt, valamint a NATO négy olyan tagállamának elismerését emelte ki, amelyek eddig nem ismerték el Koszovó függetlenségét.
Értékelése szerint Koszovó függetlenségének kikiáltásakor fennálló körülmények nem hasonlíthatók össze más szeparatista mozgalmak helyzetével.
Az európai integrációról is beszélt. Azt állította, hogy az ukrajnai háború még inkább ráirányította a figyelmet az EU bővítésének szükségességére, a folyamat azonban nem vezethet olyan Európa kialakulásához, amelyben egyes országok előtt nyitva áll a csatlakozás lehetősége, mások viszont továbbra is bizonytalan úton haladnak.
Kurti a Párizsi Békefórum alkalmából tett franciaországi látogatása során tartotta meg a beszédét. A fórumon egy külön, a háború utáni társadalmi újjáépítéssel foglalkozó panelbeszélgetésen is részt vett, ahol Koszovó tapasztalatairól, az átmeneti igazságszolgáltatásról és az ukrajnai háborúról beszélt.
Kurti a párizsi Békefórumon egy másik panelbeszélgetésen az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij parancsnoksága alatt működő „európai dandár” létrehozását is szorgalmazta. A hágai bíróság által a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori vezetőire kiszabott ítéletekről szólva pedig azt üzente, hogy akik elégedetlenek a döntéssel, nyújtsanak be fellebbezést.
Albin Kurti
