Orbán Viktor olyan térségként használta Szerbiát, ahol azok a migránsok maradtak, akiket Magyarország nem akart befogadni – írja a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A migrációs politika azonban csupán egy része a volt magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić volt szerb elnök kapcsolatának. Miközben a határon kerítéseket húztak fel, a színfalak mögött jövedelmező üzletek bontakoztak ki – a Belgrád–Budapest vasútvonaltól kezdve az energetikán és az állami tendereken át egészen a belgrádi ingatlanvásárlásokig.

Ezekben az üzletekben Orbán családtagjai és a Szerb Haladó Párthoz (SNS) közel álló üzletemberek tűnnek fel. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung „Orbán Ruandája Szerbiában” címmel közölt cikket, amelyben emlékeztet arra, hogy Orbán a szerb határon úgynevezett tranzitzónákat, azaz szögesdróttal körbekerített konténertáborokat létesített. A migránsok ezekben várták a lehetőséget, hogy menedékjog iránti kérelmet nyújtsanak be, miközben drasztikusan korlátozták azoknak a számát, akiknek ezt lehetővé tették.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Az Európai Unió Bírósága 2020-ban elítélte ezt a gyakorlatot, ami után Magyarország bezárta a tranzitzónákat, de még szigorúbb rendszert vezetett be. Miközben Magyarország korlátozta a migránsok belépését, a határ szerb oldalán informális táborok alakultak ki. „Ez bizonyos értelemben Ruanda orbáni változata volt” – vonja le a következtetést a német lap.

Orbán és Vučić kapcsolata azonban nem ért véget a migrációs politikánál. Politikai szövetségüket a két ország hatalmi köreihez közel álló vállalatok közötti üzleti kapcsolatok bővülése is kísérte.

Belgrád–Budapest vasútvonal: Üzlet Orbán családjának is

Az egyik legnagyobb közös projekt a Belgrád–Budapest vasútvonal rekonstrukciója volt, amelyet a két ország vezetése a stratégiai partnerség szimbólumaként mutatott be.

Amint arról a Nova.rs a magyar 444.hu portálra hivatkozva beszámolt, a projekt megvalósításában részt vett a Dolomit nevű cég is, amely a volt magyar miniszterelnök édesapjának, idősebb Orbán Győzőnek a többségi tulajdonában van.

Ez a cég 2022 és 2023 folyamán több mint 200 000 tonna követ szállított a vasúti infrastruktúrához. Azonban olyan dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek a leszállított anyag minőségével kapcsolatos problémákra utalnak.

Magyar sajtóértesülések szerint egy független laboratórium megállapította, hogy az anyag nem felelt meg az előírt szemcseméret-szabványoknak, ami különösen fontos a vasúti töltés stabilitása szempontjából.

Az üzletben kínai vállalatok is részt vettek, valamint a V-Híd nevű cég, amely Mészáros Lőrinc magyar milliárdoshoz, Orbán egyik legközelebbi üzlettársához kötődik.

Orbán édesapjának cége csupán 2024-ben mintegy hétmillió eurós nyereséget ért el.

Zbiljić és az MVM: Több mint félmilliárd eurónyi állami megbízás

Még közvetlenebb üzleti kapcsolat jött létre a két hatalom között a magyar állami energetikai vállalaton, az MVM-en és az SNS-hez közel álló üzletemberhez, Dragoljub Zbiljićhez köthető cégeken keresztül.

Amint arról a Nova.rs korábban beszámolt, a Zbiljić-féle Maneks csoporthoz tartozó vállalatok az elmúlt években legalább 530 millió euró értékben nyertek el állami megbízásokat.

A magyar állami MVM először 2022-ben vásárolt 33,4 százalékos részesedést az Energotehnika Južna Bačka és az Elektromontaža Kraljevo vállalatokban, majd 2025-ben 60 százalékra növelte tulajdonrészét.

Zbiljić arról is ismert, hogy 2012-ben kezesként szerepelt annál a hitelnél, amelyből az SNS a választási kampányát finanszírozta. Vállalatai nagy állami projektekben vettek részt, köztük a surčini Nemzeti Stadion építésében, és a Južna Bačka csak 2024-ben közel 30 szerződést kötött az állammal.

Ivan Ninić ügyvéd a Nova.rs-nek nyilatkozva figyelmeztetett, hogy az új magyar hatóságoknak ki kellene vizsgálniuk, mennyit fizetett az MVM a Zbiljić cégeiben szerzett részesedésért, mivel a tranzakciók értékét nem hozták nyilvánosságra.

Ninić felvetette annak gyanúját, hogy ezeken az üzleteken keresztül állami pénzeket vonhattak ki, azonban ezeket az állításokat bíróság nem állapította meg.

Az üzleti együttműködés Orbán hatalomból való távozása után is folytatódott. Az MVM Južna Bačka vállalat vezette konzorcium 2026 májusában nyerte el a Magyarország felé vezető kőolajvezeték építésének munkálatait, mintegy 123 millió euró értékben. A konzorcium tagjai között található a járeki Čelik cég is, amely részt vett az újvidéki vasútállomás rekonstrukciójában, ahol az előtető leomlásakor 16 ember vesztette életét.

Orbán veje 11 épületet vásárolt Belgrádban

Az üzleti kapcsolatok az ingatlanpiacra is kiterjedtek. Amint arról a Nova.rs 2024 januárjában beszámolt, a Diófa Alapkezelő – amely az Orbán Viktor veje, Tiborcz István által vezetett cégcsoport része – nem kevesebb mint 11 irodaházat vásárolt meg Belgrádban, több mint 122 000 négyzetméter összterülettel.

A megvásárolt ingatlanok között található az újbelgrádi Green Heart, a FortyOne, a Belgrade Business Center, a 19 Avenue komplexum, valamint a House irodaház.

 Forrás: X/Aleksandar Vucic