Európa felé tolódott el idén a kínai befektetések súlypontja, a Kínából Amerikába irányuló működőtőke értéke jelentősen csökkent. Az újonnan bejelentett kínai M&A-tranzakciók értéke globálisan mintegy harmadával csökkent az első fél évben az előző hat havihoz képest – derül ki a Baker McKenzie jogi iroda nemzetközi elemzéséből, írja az MTI.

A kínai befektetők által bejelentett új összeolvadások és felvásárlások (M&A) értéke az első fél évben Európában elérte a 22 milliárd dollárt, míg Észak-Amerikában csupán 2,5 milliárd dollár volt. A lezárult kínai működőtőke-befektetések értéke Európában 12, Észak-Amerikában pedig 2 milliárd dollár volt az idei első hat hónapban – állapítja meg a Rhodium Group független kutatócég, a Baker McKenzie megbízásából készített elemzésében.

Az Észak-Amerikába érkező kínai működőtőke-befektetések értéke 2016 második felében tetőzött 28 milliárd dolláron, az idei első fél év 2 milliárd dollárja kilencéves mélypont. Európában a befejezett OFDI-projektek értéke 2017 első felében ért a csúcsra, a Syngenta ChemChina általi, 43 milliárd dollár értékű felvásárlásának köszönhetően, a Syngenta-akvizíció nélkül számolva az idei első fél év 4 százalékos éves szintű növekedést jelent.

Európában és az Egyesült Államokban is az autóipar, az egészségügy, a biotechnológia, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások váltak a legfőbb célpontokká, az ingatlanszektor és a vendéglátás lekerült a dobogó éléről, azonban továbbra is jelentős a kínai befektetők érdeklődése ezeken a területeken.

A kínai aktivitás a közép- és kelet-európai régióban is növekvő tendenciát mutat, az üzleti érdeklődés és a tranzakciók száma is folyamatosan növekszik.

Az újonnan bejelentett kínai M&A-tranzakciók értéke globálisan mintegy harmadával, 50 milliárd dollárra csökkent az idei első fél évben az előző hathavi 70 milliárd dollárról. A csökkenést első körben az okozta, hogy a kínai kormány 2016 második felében adminisztratív intézkedéseket hozott a kínai vállalatok külföldi tőkekihelyezésének akadályozására.

Ezt később az európai és amerikai szabályozás súlyosbította. Az Egyesült Államokban alaposabban és szigorúbban ellenőrzik a külföldről érkező tőkebefektetéseket, illetve a külföldre irányuló technológiai transzfert. Európa is figyeli a kínai terjeszkedést, és uniós szintű tárgyalások kezdődtek, hogy decemberben elindulhasson a stratégiai, nemzetbiztonságot érintő befektetésekkel kapcsolatos információ-megosztási mechanizmus az országok között. Emellett Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Franciaország is felülvizsgálja a befektetéseket ellenőrző intézkedéseit.

Az idén az első fél évben Amerikában nyolc, Kanadában, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban pedig egy-egy kínai ügylet hiúsult meg a szabályozás és a politikai klíma miatt.

Észak-Amerikából korábban nem látott ütemben, 9,6 milliárd dollár értékben vontak ki tőkét a kínai befektetők az első fél évben, emellett további 4 milliárd dollár értékű tőkekivonás van folyamatban a régióból. Európából 1 milliárd dollár értékű kínai tőke távozott, 3 milliárd dollár értékű ilyen tranzakció pedig folyamatban van.

A mostani, nyugalmi időszakot követően Kína olyan makrogazdasági környezettel szembesülhet, amely újabb beavatkozásokra ösztönözheti kormányát a tőkekiáramlás megakadályozására. A jüan jelentősen leértékelődött a dollárhoz és egyéb valutákhoz képest, a kínai hatóságok pedig alacsony szinten tartják a kamatlábakat a lassuló gazdaság felpörgetésére. A magasabb kamatlábak az Egyesült Államokban és máshol viszont a tőkekiáramlást fogják ösztönözni, ami nyomást helyez a fizetési mérleg egyensúlyára, amire Kína erre újabb és szigorúbb adminisztratív korlátozással reagálhat – írja a Baker McKenzie.