„Két dolgot szeretnénk: az egyik, hogy a gyerekek iszonyú koszosan menjenek haza, a másik pedig, hogy sírva váljunk el, mivel ez azt jelentené, hogy a gyerkőc még maradni szeretne. Nyitott, kritikus gondolkodással felvértezett, szabad gyerekeket szeretnénk nevelni” – nyilatkozta tavaly májusban lapunknak Győri Endre, aki fejébe vette, ha törik, ha szakad, elindít szülővárosában egy családi napközit. Az ötletét meg is valósította: az őszi indulásból a szülők kérésére augusztus lett, akkor még a saját családi házukban, aztán viszont átköltöztek a Gyümölcs utcába, ahol szeptember 11. óta vannak.
„Most is folyamatban vannak a csinosítgatások, a játszótér építése. Az elvándorlás sajnos bennünket sem került el, az indulástól számítva három gyerekkel vagyunk kevesebben, mivel a szülők a külföldi munkavállalás, vagyis az elvándorlás mellett döntöttek. Jelenleg hat gyermek jár a családi napközibe, és áprilistól jelezték, hogy még ketten jönnének, s ez már lassan megközelítené a telt házat” – mesélte a korábban Magyarországon tanárként, iskolaigazgatóként és polgármesterként is tevékenykedő Győri.
Alkalmi gyermekfelügyeletet is vállalnak
„Ami a családi napközi nyitvatartását illeti, azt a szülői igényekhez igazítottuk. Jelenleg 6:15-től kezdünk, és 16:30-ig maradhatnak a gyermekek, de annak se lenne akadálya, ha valaki fél hatra szeretné hozni a csemetéjét, ahogy annak se, hogy délután ötig maradjon a kicsi. A havi díj, amely magában foglalja a napi négyszeri étkezést, 12 500 dinár, de ennyit még egyetlenegy szülő sem fizetett, mivel ha valaki családi ok vagy betegség miatt hiányzik, akkor arányosan csökkentjük a szolgáltatás díját. A legtöbb, amit egy szülő fizetett, 10 500 dinár volt” – mondta az alapító. Hozzátette, alkalmi gyermekfelügyeletet is vállalnak, ezért óránként 200 dinárt kérnek, s ebben az esetben is jár a teljes ellátás, ami a négyszeri étkeztetést is magában foglalja.
„Ha még nem szobatiszta gyerekről van szó, akkor a szülőnek kell biztosítania a pelenkát, vagy ha speciális krémet kell használnia valami miatt, akkor azt kérjük a szülőktől, hogy azt is hozzák el. Vannak, akik élnek is ezzel a lehetőséggel, azonban nem az alkalmi megvigyázás a fő tevékenységünk, de segítünk, ha tudunk. Ha meglesz a maximális tízes létszám, akkor még nehezebb lesz az alkalmi megvigyázást vállalnunk, mivel sokan is lennénk, s nem mellékesen egy új gyermeknek mindig nehezebb beilleszkednie abba a csoportba, ahol a többiek már hónapok óta ismerik egymást.”
Igazolás az Egyesült Államokból vagy Magyarországról
A szerbiai törvények szerint az iskolába indulás előtti évben a gyermeknek kötelezően iskoláskor előtti intézménybe kell járnia, s ezt a szülőnek igazolnia is kell.
Győri Endre: Ami a családi napközi nyitvatartását illeti, azt a szülői igényekhez igazítottuk. Jelenleg 6:15-től kezdünk, és 16:30-ig maradhatnak a gyermekek, de annak se lenne akadálya, ha valaki fél hatra szeretné hozni a csemetéjét, ahogy annak se, hogy délután ötig maradjon a kicsi (fotó: Révész Róbert)
„Ez év szeptemberétől egy gyerekünk lesz, akinek az lesz az utolsó éve a családi napköziben, mivel utána iskolakötelessé válik. A szülő felvette a kapcsolatot az oktatási minisztériummal, s az iránt érdeklődött, milyen igazolást fogadnak el, ha a gyereke az iskolába indulás előtti évet nem állami intézményben töltötte. Az egyik járható út, amelyet a szülő választott, egy akkreditált, amerikai intézmény, amelyet iskolai előkészítőként is elismernek. Ő oda íratta be a gyereket, és onnan kap majd igazolást az utolsó év elvégzéséről. A másik megoldás azoknak lehetséges, akik magyar állampolgárok is, s mi is ezt az utat választjuk majd, ami annyit jelent, hogy Magyarországon vagy egy magán- vagy egy állami óvodát keresünk meg, ahová beíratjuk a gyereket.”
A családi napközi jelenleg egy óvó nénit foglalkoztat, valamint Győri Endre és a felesége, Győri Piszár Tímea, akinek gyakorló szülőként és korábbi bébiszitterként van tapasztalata, igyekszik minél tartalmasabbá és érdekesebbé tenni a gyerekek mindennapjait.
A közlejövőre három nagy tervük van: az egyik, hogy 2020 szeptemberétől el szeretnék indítani a tanodát, amelyhez legalább három-négy elsős vagy másodikos korú diák kell majd.
Elmélkedés, játszás, keresgélés (fotó: Révész Róbert)
Kerekasztal az otthonoktatásról
A második, hogy megpróbálnak tető alá hozni egy otthonoktatással, alternatív pedagógiai módszerekkel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetést, amelynek a helyszíne – az érdeklődéstől függően – a zentai sportcsarnok vagy a helyi színház lenne.
„Sokan úgy gondolják, a sportcsarnok lenne a jobb választás, mert Bagdy Emőke professzor elvállalta a részvételt, s jelenleg az időpont körüli egyeztetések zajlanak. Vekerdy Tamás is jelezte részvételét, de egészségügyi állapotától tette függővé, valamint eljönne Almási Erzsébet, aki decemberben adott ki könyvet az otthonoktatással kapcsolatban, Dobó Katalin óvodapedagógus és Kopcsik István, aki egy alternatív gimnáziumnak volt tizennégy éven át az igazgatója. A terveink szerint ez egy négyórás konferencia lenne, és Vajdaság, valamint Magyarország területéről is várjuk majd az érdeklődőket. A megbeszélések és egyeztetések alapján a kerekasztalt május végén vagy június elején tartanánk meg” – mondta Győri, akinek a tervei között szerepel egy erdei iskola létrehozása is, amely egyben egy környezetvédelmi oktatóközpont is lenne.
„Egy tanyát szeretnénk megvásárolni, majd pedig felújítani, s ehhez keresünk támogatókat, de legfőképpen pályázatokat. Ennek a lényege az lenne, hogy hat kilométerre a várostól egy szép természeti környezetben lennének a gyerekek. Ide ellátogathatnának osztályok, csoportok, ha úgy tartja kedvük, akár csak pár órás programra, de ha több idejük van, akkor több napon át biztosítanánk nekik szállást és programokat. Az elmúlt időszakot összegezve nyugodtan kijelenthetem, hogy ami a családi napközit illeti, működik, ha nem is zökkenőmentesen, de haladunk, és nagyon remélem, hogy sikerül magunkat tartani a terveinkhez, s 2020 szeptemberében az általános iskolai vonalon is bővülnünk, vagyis elindítjuk a tanodánkat.”
Szeretgetni, bográcsozni…
Éppen csak leheveredtem a családi napközibe járó gyerekek közé, egyikük azonnal egy kiselőadást tartott a nindzsákról, s amikor szóba került, hogy mi a jó ebben a helyben, akkor az egyik fiú nemcsak válaszolt, hanem tettekkel is megmutatta:
„Az a jó, hogy lehet szeretgetni egymást” – mondta, és odabújt Győri Endre lábához. A másik fiú, Zsombor ehhez csak annyit fűzött hozzá:
„A bográcsozás is nagyon jó.”
Sóti Ajna Viola szintén a családi napköziben tölti a hétköznapokat, de ottjártunkkor éppen családi programon vett részt. Ő cicaovinak nevezi a családi napközit, azért, mert mikor még nem a Gyümölcs utcában voltak, akkor sokat játszott Győriék cicáival, s mivel a nővére állami óvodába jár, így a cicaovi név szolgál a két intézmény megkülönböztetésére.
___________________________________________
Nyitóképünk a családi napköziben készült (fotó: Révész Róbert)
Az írás a Családi Kör március 21-ei számában jelent meg.
