A 2014-es évtől Szerbiában a nők esetében minden évben változik a nyugdíjkorhatár, így biztos, hogy tizenkét év múlva már csak azok mehetnek majd el nyugdíjba, akik betöltötték a 65. életévüket. Ma még más a helyzet, ugyanis az idén Szerbiában a nők hatvankét és fél évesen kérvényezhetik a nyugdíjba vonulásukat, 2031-ben azonban már csak az mehet majd nyugdíjba, aki betöltötte a 65. életévét.
A nők esetében a nyugdíjkorhatár évente kettőtől hat hónappal nő: a szebbik nemhez tartozók azt állítják, az ő munkájukat semmiképpen sem szabadna összehasonlítani a fejlett országokban dolgozó nők munkájával, akik az összes munkaévük alatt sokkal jobb feltételek mellett dolgozhattak, s éppen ezért mind lelkileg, mind fizikailag „jobb állapotban” vannak – írja a Blic.
A szerbiai munkaerőpiaci feltételekből és a munkások helyzetéből kiindulva, jogosan felvetődik a kérdés, hogy az öregségi nyugdíjba vonulók esetén a korhatárt jól mérték-e fel, és hogy az magas-e egy nőnek, aki Szerbiában dolgozta le a munkaéveit, ahol a feltételek korántsem voltak olyan jók, mint a fejlettebb országokban, ahol szintén 65 év a nyugdíjkorhatár.
A Szabad és Független Szakszervezetek Egyesületének elnöke, Ranka Savić a Blic Biznisnek azt nyilatkozta, hogy Szerbiában a 65 éves nyugdíjkorhatár több okból is elfogadhatatlan.
„Először is, van két kategória, ami a dolgozó nőket megkülönbözteti a munka módjától és nehézségétől függően. Ebből a szemszögből nézve, a nyugdíjkorhatár azon nők esetében, akik a termelésben dolgoztak és nehéz fizikai munkát végeztek, hihetetlenül magas. Nekik ez elfogadhatatlan, hiszen egy ilyen munkát végző nő már hatvanéves korára elfárad” – mondta Savić, aki hozzátette, az lenne a legigazságosabb, hogy a 60 és a 65 év közötti életkort jelölnék meg nyugdíjba vonulási határként, s a nők maguk dönthetnék el, hogy mikor mennének el nyugdíjba. Savić azt is elmondta, hogy nem szabad elfelejteni azt sem, hogy, még ha az ember tisztességes bérért is dolgozik Szerbiában, a nyugdíja akkor is igen alacsony lesz. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági helyzet is jelentősen megváltozik, ha a nő nyugdíjba megy, éppen ezért döntenek sokan amellett, hogy ameddig csak lehet, dolgoznak, s minél később mennek nyugdíjba.
Ljubodrag Savić, a Belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora szerint, az alapvető probléma, hogy több munkás kellene, mint amennyi nyugdíjas van, mivel mindig abból kell több, akik fizetik a rendszert, nem abból, akiket a rendszer fizet.
„Az lenne a jó, ha 3,5 munkásra jutna egy nyugdíjas, mert akkor a rendszer életben tartható. Jelenleg egy munkásra jut egy nyugdíjas” – mondta Savić.
