Ha most ahelyett, hogy papírra vetném a gondolataimat, körbenéznék a Facebookon, jó eséllyel igen gyorsan hiányos fogazatú, tekintélytelen külsővel és vitatható higiéniai szokásokkal rendelkező személyek jelennének meg a képernyőn, akik a kampányrendezvényen zászlókat lobogtatnak, emelik a kezüket az ég és a politikai példaképük felé, vagy éppen a megérdemelt ebédcsomagjukat majszolják.
Ezek a fotók a Szerbia szerte megrendezett elnökválasztási kampányrendezvényeken készültek. A közösségi oldalakra nem azok töltik fel őket, akik a képeken szerepelnek. Valószínű, sokuknak nincs is FB-profilja. És nem is érdekli őket a fényképezés, hanem csak a napidíj és az ebédcsomag.
Törvényes módon. Nekem sincs semmi kifogásom a napidíjak és az ebédcsomagok ellen. A hiányos fogazatúakról készült fotókat azok töltik fel a Facebookra, akiknek a rendezvényen részt vevő csorba fogúak a kulcsfontosságú bizonyíték arra, hogy amit azok támogatnak, az téves. Legyenek, a hiányos fogazatúak ellenpárjai mondjuk a hibátlan fogsorúak.
Univerzumok kereszteződése választáskor
Nézzétek meg, mennyire ronda és szánalmas ez a hiányos fogazatú – mondja a hibátlan fogsorú. „Fújj! Hogy egy ilyen büdöske döntsön az én sorsomról!?”
A hibátlan fogsorú undorral tekint a csorba fogsorúra, s személyes sértésnek tartja, hogy a csorba fogú szavazata ugyanannyit ér, mint az övé. A fogak számát tekintve nem arányosan kevesebbet, hanem pontosan ugyanannyit. Van fogad, nincs fogad – a szavazófülke intimitásában egyformán fontos (vagy nem fontos) a csorba fogú és a hibátlan fogsorú is.
Ez a felismerés a hibátlan fogsorút az őrületbe kergeti. Ő, aki meg van győződve a saját hibátlan fogsorú fölényességéről a csorba fogúakkal szemben, ő, aki szebb, okosabb, ő, aki már világot látott, ő, akinek azért van némi tájékozottsága a művészetekről, a filozófiáról, a divatról, a marketingről, ő, aki tisztában van a dezodor jelentőségével… ugyanannyira fontos, mint a csorba fogú. Mi ez, ha nem a fogak leértékelése!
Normális körülmények között – ez azon ritka periódusok egyike, amikor éppen nem szavazás előtti kampányrendezvények kellős közepén vagyunk – a hibátlan fogsorút nem érdeklik a csorba fogúak. Nincs is közös érintkezési pontjuk. A hibátlan fogsorúak és csorba fogúak univerzuma csak a választások idején keresztezi egymást.
Ekkor a hibátlan fogsorúnak eszébe jut, mennyire utálja a csorba fogút, mivel ők vannak többségben és, mert már megint győzni fognak. Ekkor a csorba fogúnak eszébe jut, mennyire utálja a hibátlan fogsorút a beképzeltsége és dölyfössége miatt, valamint az a tény miatt is, hogy a körülmények miatt nekik minden foguk megvan, s ezért a csorba fogúakat mindig lenézik.
Fogakat akarunk, fogakat akarunk…
„Nézzétek meg, kedves csorba fogú barátaim, ezeket a hibátlan fogsorúakat” – mondja a kampányrendezvényen a jelölt.
Csorba fogúak: „Uáááááá…”
„Nézzétek meg az ő ragyogó bölcsességfogaikat, metszőfogaikat. A leheletük a hegyi patakok frissességét árasztja, a mosolyuk széles, a csókjuknak nincsen fogszuvasodásos, vinjakos, cigarettás és párizsis íze. Hogy lehet ez – teszitek fel a kérdést drága csorba fogúak. Hát úgy, hogy amíg ti megerőltető munkát végeztetek és a fogaitok kihullottak, ők loptak és fogorvoshoz jártak. Méghozzá magán fogorvoshoz. De tudjátok-e ti, tisztelt csorba fogúak, hogy mennyibe kerül a magán fogorvosi rendelőben egy jó napot kívánok? Annyiba, amennyit ti, becsületes munkával sosem engedhettek majd meg magatoknak”.
Csorba fogúak: „Tolvajok, tolvajok…”
Ők kinevetnek benneteket, azt mondják, hogy csúnyák vagytok, de mi azt üzenjük nekik: megint győzni fogunk ellenetek. Hiába a fogaitok!”
Csorba fogúak: „Úgy vaaaaaaan…”
„És amikor győzünk, folytatni fogjuk a fogászati reformokat, és látni fogjátok, nincs messze az a nap, amikor valamennyi csorba fogú megengedheti magának, hogy új, szép és erős fogai legyenek”.
Csorba fogúak: „Fogakat akarunk, fogakat akarunk…”
A kampányrendezvény után a csorba fogúak beülnek az autóbuszaikba és visszatérnek otthonaikba, amelyek több száz kilométerre vannak attól a várostól, amelyben spontán gyülekezést színleltek. A hozzájuk közel állókat pedig jó hírrel örvendeztetik meg: nemsokára valamennyien új fogakat kapnak.
A hivatali autó hátsó ülésén
A jelölt is utazik haza. Kicsit kényelmetlenül érzi magát amiatt, hogy habár ő a hibátlan fogsorúak közé tartozik, a sorsa mégis a csorba fogúaktól függ.
„A hibátlan fogsorúak miért nem ismerik el azt az elvitathatatlan tényt, hogy minden fogam megvan? Miért nem tartozom közéjük? Hogyan kényszerítsem rá őket arra, hogy szeressenek? – cikáznak a gondolatok a fejében.
És akkor hirtelen eszébe jut egy őrült ötlet, amin jót nevet:
„Ha már a hibátlan fogsorúak nem fogadnak be maguk közé, kihúzgálom a fogaikat, s amikor csorba fogúakká válnak, mindenképpen szeretni fognak”.
Ezután kényelmesen elhelyezkedik a hivatali autó hátsó ülésén, becsukja a szemeit és arról kezd ábrándozni, hogy a kiemelkedő személyiségű, hibátlan fogsorral rendelkezőknek milyen sorrendben húzza majd ki a fogait.
Zoran Kesić (Al Jazeera)
