Szerző: Németh János

A bányabéka feneke alatt

Közhely ugyan, de ismételten le kell írnunk: a számok nem hazudnak. A matematika közismerten egzakt tudomány, így nincs okunk kételkedni a számtani művelet eredményét látva. Tény tehát, hogy a szerbiai labdarúgóklubok nemzetközi szereplése kritikán aluli, a statisztikusok ugyanis kiszámították, hogy az elmúlt két idényben az itteni egyesületek összesen negyvenkét meccset játszottak le az európai kupák selejtezőiben, és mindössze háromszor győztek. Elértek három döntetlent, de 36 mérkőzésen kikaptak. Beleszámították az összegzés során a Crvena zvezda, a Partizan, a Vojvodina, a Čukarički, a TSC és a niši Radnički selejtezőkben elért eredményeit is.
(A cikk nyomtatott változata a Családi Kör 2024. augusztus 29-ei számában jelent meg)

Read More

A bevásárlók

A kábítószer-kereskedéssel, emberrablásokkal, zsarolásokkal és gyilkosságokkal vádolt ún. Belivuk-csoport tagjait vagy három éve vették őrizetbe, de bírósági epilógusa még nincs a nagy csinnadrattával, államfői és belügyminiszteri tévészereplésekkel beharangozott ügyeknek. A vádlottak és tanúk egy részét hol szabadlábra helyezik, hol pedig házi őrizetben tartják, majd visszaszállítják a börtönbe. Az egyetlen változatlan része az ügynek a Partizan Labdarúgóklub stadionja, amelynek egy részét éppen az említett bűnbanda tagjai használták. Mi több, ide, ezekbe a stadion alatti helyiségekbe a fekete-fehér csapat szurkolóinak és vezetőségi tagjainak egy része is bejáratos volt. A részleteket ugyan homály fedi, de a közvélemény immár tényként kezeli, hogy a bűnözők használták az egykori Jugoszláv Néphadsereg stadionjának alagsori helyiségeit.

Az államfő személyesen, gyakori tévészózatainak szinte mindegyikében bírálja a Partizan vezetőit. Rendszeresen hangsúlyozza, hogy az állami támogatás szinte számolatlanul ömlik a fekete-fehérek kasszájába, de ennek ellenére sem képes sikeresen szerepelni. Legutóbb is felhánytorgatta, miszerint az európai szereplés is úgy vált lehetővé a Partizan csapata számára, hogy az állam befizette a klub helyett a szükséges pénzeket az UEFA számlájára.
(A cikk nyomtatott kiadásban a Családi Kör hetilap augusztus 22-ei számában jelent meg)

Read More

A rigómezei rege

A szerb konzulátus írnokának leveleit, jegyzeteit, jelentéseit ma is őrzik a belgrádi országos levéltárban, így a kutatók is betekintést nyerhetnek azokba. Meggyőződhetnek arról, hogy a jogász végzettségű diplomata nemcsak kitűnő író, bátor újságíró volt, hanem éles szemű megfigyelő is. Gyakran utazott az akkori Oszmán Birodalom szlávok által (is) lakott részein a XIX. és XX. század fordulóján a jó egy évtizedes szolgálata alatti években, a mai Észak-Macedónia és Koszovó területén.

Egyik jelentésében a szerbekhez hasonlítja az albánokat (az akkori szóhasználat szerint: arnautákat), és tájékoztatja a külügyminiszterét, miszerint „jó lenne közelebb kerülni hozzájuk, mert hamarosan másfél millióan lesznek, és meghatározó geopolitikai szereplőkké válhatnak a Balkánon.” Észrevétele talán azért maradhatott visszhang nélkül, mert időközben, mire a szóban forgó diplomáciai levél eljutott a minisztériumba, Belgrádban kormányváltásra került sor, és változott a külügyminiszter személye is.

Read More