Ma 2025. 3. 30, vasárnap, Zalán napja van. Holnap Árpád napja lesz.

Szerző: Németh János

A bányabéka feneke alatt

Közhely ugyan, de ismételten le kell írnunk: a számok nem hazudnak. A matematika közismerten egzakt tudomány, így nincs okunk kételkedni a számtani művelet eredményét látva. Tény tehát, hogy a szerbiai labdarúgóklubok nemzetközi szereplése kritikán aluli, a statisztikusok ugyanis kiszámították, hogy az elmúlt két idényben az itteni egyesületek összesen negyvenkét meccset játszottak le az európai kupák selejtezőiben, és mindössze háromszor győztek. Elértek három döntetlent, de 36 mérkőzésen kikaptak. Beleszámították az összegzés során a Crvena zvezda, a Partizan, a Vojvodina, a Čukarički, a TSC és a niši Radnički selejtezőkben elért eredményeit is.
(A cikk nyomtatott változata a Családi Kör 2024. augusztus 29-ei számában jelent meg)

Olvass tovább

A bevásárlók

A kábítószer-kereskedéssel, emberrablásokkal, zsarolásokkal és gyilkosságokkal vádolt ún. Belivuk-csoport tagjait vagy három éve vették őrizetbe, de bírósági epilógusa még nincs a nagy csinnadrattával, államfői és belügyminiszteri tévészereplésekkel beharangozott ügyeknek. A vádlottak és tanúk egy részét hol szabadlábra helyezik, hol pedig házi őrizetben tartják, majd visszaszállítják a börtönbe. Az egyetlen változatlan része az ügynek a Partizan Labdarúgóklub stadionja, amelynek egy részét éppen az említett bűnbanda tagjai használták. Mi több, ide, ezekbe a stadion alatti helyiségekbe a fekete-fehér csapat szurkolóinak és vezetőségi tagjainak egy része is bejáratos volt. A részleteket ugyan homály fedi, de a közvélemény immár tényként kezeli, hogy a bűnözők használták az egykori Jugoszláv Néphadsereg stadionjának alagsori helyiségeit.

Az államfő személyesen, gyakori tévészózatainak szinte mindegyikében bírálja a Partizan vezetőit. Rendszeresen hangsúlyozza, hogy az állami támogatás szinte számolatlanul ömlik a fekete-fehérek kasszájába, de ennek ellenére sem képes sikeresen szerepelni. Legutóbb is felhánytorgatta, miszerint az európai szereplés is úgy vált lehetővé a Partizan csapata számára, hogy az állam befizette a klub helyett a szükséges pénzeket az UEFA számlájára.
(A cikk nyomtatott kiadásban a Családi Kör hetilap augusztus 22-ei számában jelent meg)

Olvass tovább

A rigómezei rege

A szerb konzulátus írnokának leveleit, jegyzeteit, jelentéseit ma is őrzik a belgrádi országos levéltárban, így a kutatók is betekintést nyerhetnek azokba. Meggyőződhetnek arról, hogy a jogász végzettségű diplomata nemcsak kitűnő író, bátor újságíró volt, hanem éles szemű megfigyelő is. Gyakran utazott az akkori Oszmán Birodalom szlávok által (is) lakott részein a XIX. és XX. század fordulóján a jó egy évtizedes szolgálata alatti években, a mai Észak-Macedónia és Koszovó területén.

Egyik jelentésében a szerbekhez hasonlítja az albánokat (az akkori szóhasználat szerint: arnautákat), és tájékoztatja a külügyminiszterét, miszerint „jó lenne közelebb kerülni hozzájuk, mert hamarosan másfél millióan lesznek, és meghatározó geopolitikai szereplőkké válhatnak a Balkánon.” Észrevétele talán azért maradhatott visszhang nélkül, mert időközben, mire a szóban forgó diplomáciai levél eljutott a minisztériumba, Belgrádban kormányváltásra került sor, és változott a külügyminiszter személye is.

Olvass tovább

Az ígérgetések kora

A politikus ígérgetések és a meg nem valósult ígéretek kapcsán alighanem a belgrádi földalatti a világrekorder. Már vagy ötven éve beszélnek róla, de nemcsak emlegetik, hanem néhány éve már menetjegyet is osztogattak a fővárosi metróra – holott a munkálatok még meg sem kezdődtek. Igazgató és tisztviselő azonban már van, ahogy szolgálati autók és sofőrök meg titkárnők is. Rejtély azonban, hogy mit dolgoznak, csupán ilyen-olyan tervekről, a folyó alatt majdan áthaladó metróvonalakról hallani.

Mi itt, a Vajdaságban eközben már attól tartottunk, hogy politikusaink átalakítják a naptárt, hiszen a palicsi élménypark, amely olyan lassan készült el, mint a Luca széke, októberben nyitotta meg kapuit és medencéit, a fürdési idény pedig valahol május végén, június elején szokott kezdődni. Ígérgették is a politikusok, hogy ekkor meg akkor, aztán majd amakkor nyitják meg a látványos építményt, de aztán az ősszel egyszerre csak magától nyílt meg.

Nem volt hatalmas csinnadratta, elmaradt a szalagok átvágása a kamerák pergőtüzében, és alkalmi lakoma sem állt a díszvendégek és a sajtómunkások rendelkezésére. Mintha a megnyitást többször ígérgető politikai illetékesek elszégyellték volna magukat. Persze, tudjuk, hogy nem erről van szó, és a fürdési idény kezdete sem tevődik át az őszi hónapokra, csupán egyéb tennivalójuk akadhatott a hölgyeknek és uraknak. Elvégre egy ilyen látványos és jelentős, közpénzekből nagy nehezen megvalósult beruházás, illetve létesítmény átadása kiváló alkalom a sikerpropagandára.

Olvass tovább

reklám

Reklám

SZMSZ podcast

Audio Player
SZMSZ Podcasts
Lapszemle
00:00
03:10
Lapszemle
bySZMSZ Podcaster
Lapszemle
Lapszemle
Lapszemle
Az orosz úriember