A propaganda annál hatásosabb, minél többen követik A dezinformációnak való rendszerszintű kitettség lerombolja a kritikai érzéket
Nem csak a vágyakozás, a szeretet és a rajongás, hanem a félelem, a gyűlölet és a szorongás is elhitetheti velünk a dezinformációt. Életveszéllyel kapcsolatos helyzetek, vagy amikor felmerül bennünk a halál kérdése, ez megpendít bennünk valamit, csak úgy, mint egy háború, vagy éppen a világjárvány. Ebben az esetben a szorongás hajlamosítja az embert arra, hogy akár atipikus válaszokat is elfogadjon, különösen olyanokat, amelyek rezonálnak a válsághelyzetre, szorongásra. Az ilyen felfokozott lelkiállapotban, válsághelyzetben jellemzően jól terjednek az álhírek is. Ilyenkor megjelenik két erős reakció, a bizalom a hatalomban, hiszen a hatalom képviselői védhetnek meg minket, valamint a bizalmatlanság, mert lehet, hogy hazudnak – mondja Dr. Krekó Péter, dezinformáció szakértő, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense.
Miről szól még a cikk?
– Mi történik, ha a propagandisztikus logika és a fake news logika ma már kombinálódik?
– Mire elég az információ manipulációja?
– Mekkora a jelentőségük a hatásvadász címeknek?
– Kell-e követnünk olyan hírforrásokat is, amelyek nem illeszkedik bele a saját véleményünkbe?
