Csütörtök délelőtt Szabadkán a Halasi út és a Mayer testvérek utca sarkán lévő postán, miután egy idős bácsi magyarul szólt a postás kisasszonyhoz, ő így válaszolt vissza: Govorite srpski! (Beszéljen szerbül!). Mélységesen felháborított a dolog, nem vagyok gyáva, vissza szoktam szólni, ha hasonló esettel találkozom, de most annyira – szó szerint – megszédítettek a történtek, hogy mire szólhattam volna, szegény bácsi elmondta szerb nyelven is, amit akart…
Név és cím a szerkesztőségben
„Fogja be a pofáját” a zentai városházán
Igaz történet – a filmek elején elhangzó két szó már magában hordozza a drámát, pontosabban azt, hogy most egy olyan eseménynek leszünk a szemtanúi, amelyet forgatókönyvíró nem képes kitalálni, amelyet csak az Élet képes megalkotni. Ki gondolta volna, hogy egy egyszerű kérdés, amelyet egy többgyermekes anyuka logikus észjárása vetett fel, kiabálássá, lökdösődéssé és fegyelmi eljárássá fajul a zentai városházán?
