Az idei nyáron több mint 50 ezer ember halt meg a szélsőséges hőség következtében Európában, és a halálesetek csaknem kétharmada az éghajlatváltozás számlájára írható – derül ki egy új tanulmányból.
A Nature Health folyóiratban megjelentetett kutatás 30 európai ország 854 városának adatait elemezte, a júniusi, júliusi és augusztusi hőhullámokhoz köthető haláleseteket vizsgálva.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A kutatás eredményei szerint a magas hőmérséklet 50 391 ember halálát okozta. Közülük 32 619-en a szén, az olaj és a földgáz elégetése következtében kialakuló többletmelegedés hatásai miatt vesztették életüket.
Ez 71 százalékkal több az előző, legtöbb halálesetet követelő nyár adatánál: 2022-ben ugyanezen kutatók számításai szerint 29 480 ember halt meg a hőség miatt.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy az idei áldozatok tényleges száma ennél is magasabb lehet, mivel a májusi hőhullámokat nem vették figyelembe, és az elemzés mindössze 854 városra terjedt ki. Ezekben a településekben Európa lakosságának mintegy 40 százaléka él.
A halálesetek körülbelül egyharmada június 17. és július 1. között történt, amikor a hőmérséklet 5,3 Celsius-fokkal meghaladta a megszokott értékeket.
„Nyugat- és Észak-Európa nagy részén az infrastruktúrát egyszerűen nem arra tervezték, hogy elviselje azokat a hőmérsékleteket, amelyeket most tapasztalunk, és amelyek az emberi tevékenység okozta felmelegedés következményei” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Claire Barnes, a londoni Imperial College klimatológusa.
Hozzátette, hogy egyes európai városokban idén nyáron a hőmérséklet akár 12 Celsius-fokkal is meghaladta az átlagot.
A tanulmány szerint a legtöbb halálesetet Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Németországban regisztrálták.
Az áldozatok több mint fele 85 évesnél idősebb volt, ugyanakkor több mint 800 halálos áldozat a 20–44 éves korosztályból került ki.
Barnes kiemelte, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint más kontinensek, és jelenleg 2,5 Celsius-fokkal melegebb, mint az iparosodás előtti időszakban volt.
„Már önmagában az emberi tevékenység, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okozta alapvető felmelegedés is emeli a hőmérsékletet. Ez talán kis értéknek tűnhet, sok ember számára azonban éppen ez a további 2,5 Celsius-fok jelenti a különbséget a kellemetlen és az egészségre veszélyes, akár halálos körülmények között” – fogalmazott a kutató.
A kutatók számítógépes szimulációkat készítettek egy éghajlatváltozás nélküli világról, majd összehasonlították az eredményeket az idei nyáron regisztrált halálesetek számával. A két adat közötti különbség mutatja meg, hány haláleset köthető a globális felmelegedéshez.
A globális felmelegedésnek tulajdonítható halálesetek aránya a 2000-es évek elején még körülbelül 45 százalék volt, mára azonban 65 százalékra emelkedett.
Fotó: Magnific
