Szerbiában január 1-én lépett életbe az a törvény, amely megtiltja az állatok tartását, szaporítását, behozatalát és exportját, illetve a leölésüket szőrméjükért és bőrükért, írja a pannonrtv.com.
A tízéves türelmi idővel elfogadott, az állatok jólétét biztosító törvény, korszerű rendelkezés és a fejlett uniós államok mellé zárkóztatja fel Szerbiát, valamint hozzájárul a 27-es EU-s csatalakozási fejezet megnyitásához is. Az állatvédő szervezetek azonban nem bíznak abban, hogy a rendelkezést valóban elkezdik a gyakorlatban is megvalósítani.
Szerbia több városában egész évben tartott az az akciósorozat, amelyet civil egyesületek szerveztek A szőrme nélküli Szerbiáért elnevezéssel. A céljuk az volt, hogy tudassák mindenkivel, a szőrméjükért tenyésztett állatokat rossz körülmények között tartják, kínozzák, az elaltatásuk, feldolgozásuk is primitív. Ezzel párhuzamosan a vonatkozó törvény mielőbbi gyakorlati bevezetését kívánták elérni – nyilatkozta a Szabadkai Magyar Rádiónak Jelena Stevanović, a belgrádi Szabadság az állatoknak elnevezésű civil szervezet aktivistája, az egyik főszervező.
Világszerte az állatvédők szőrmeellenes akcióinak sikere jól mutatja, hogy az emberek jelentős része tisztában van egy-egy bunda úgynevezett valódi értékével. Az utóbbi években – jórészt társadalmi nyomásra – Európa több országában hoztak törvényeket a prémesállat-tenyésztés felszámolására. Hollandiában 2008-tól tilos prémjéért sarki rókát és csincsillát tenyészteni. Ausztriában nem tenyészthető a sarki róka, Svájcban pedig a vidramenyét. Észak-Írországban törvényjavaslat született valamennyi prémesállat-farm bezárására. Nagy-Britannia is hasonló intézkedéseket hozott. Most Szerbián a sor, hogy ezen a téren is megkezdje a felzárkózást Európához.
