Csalódást keltett, hogy a fideszes képviselők, Gaál Kinga, aki a munkacsoport egyik társelnöke is, és Tőkés László sem kérdezte, hogy hol vannak a Magyar Mozgalomhoz tartozó tanácsnokok? Vagy ez – a jelenlegi viszonyok között – nem is volt reális elvárás?
Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages), vagyis az ún. kisebbségi intergroup március 28-i strasbourgi ülésével zárta a 2014–2019-es mandátumbeli munkáját.
Az ülés napirendjén – Tőkés László EP-képviselő közleménye szerint – „két fő téma szerepelt: az Európai Unióba törekvő Szerbia kisebbségeinek helyzete a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szemszögéből, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megszüntetésének ügye”. Hogy éppen ilyen, vagy fordított sorrendben, azt a sajtóból nem lehet teljes pontossággal megállapítani, de nem is ez a lényeg. (A sajtóban egyébként az erdélyi magyarok problémáit helyezték előtérbe.)
Lényeges viszont, hogy Tőkés László és Kincses Előd ügyvéd ismertették, „az 1948-as tanügyi reformmal alakult meg az önálló Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet kálváriáját. […] Tőkés László elmondta: jól megírt forgatókönyvek szerint zajlik a poszttrianoni érában az erdélyi magyarok megfélemlítése, elüldözése, beolvasztása, ennek egyik pászmája a magyar egyetemi élet és oktatás elsorvasztása.”
Az ülésen, Deli Andor EP-képviselő „meghívására”, részt vettek a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) véemeszes (vagyis a Magyar Összefogás listájáról való) képviselői – hogy a harmincból pontosan mennyien, azt nem közölték – és „a Tanács hivatalának egy része” is.
A Magyar Mozgalom öt MNT tanácsnoka nem volt kívánatos az ülésen. Bizonyára nehogy valami olyasmit találjanak mondani, ami netán nem illene Deli Andor (újra)választási propagandájába, esetleg másként értékelné a magyar közösség helyzetét. Ezt viszont a sajtó és a szervezők is csaknem teljes egészében elhallgatták!
Tőkés László EP-képviselő közleménye szerint „Hajnal Jenő, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vajdasági önkormányzatiság aspektusairól, a kisebbségi érdekérvényesítés lehetőségeiről beszélt a Belgrádban elfogadott törvények viszonylatában, de előtárta a délvidéki magyar nemzeti közösség aggályait is, különös tekintettel az anyanyelvű oktatásra. Hogy valójában miről is beszélt Hajnal Jenő és milyen „aggályai” vannak az anyanyelvű oktatással kapcsolatban, azt viszont már a sajtóból és a különböző közleményekből nem sikerült megtudnom.
– Első alkalommal, 2016-ban kijelentettem Önök előtt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kisebbségi jogérvényesítési problémáinak megoldási módját nagyrészt az európai uniós csatlakozási folyamatban látja, mégpedig a 23. csatlakozási tárgyalási fejezethez kapcsolódó akcióterv és a kisebbségi akcióterv végrehajtásának folyamatában és hatékony végrehajtásában. Most, két és fél év távlatából elmondhatom, hogy reményeink nem voltak hiábavalók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden feladatunkat végrehajtottuk, hiszen sok probléma vár még megoldásra – hangsúlyozta Hajnal az előadásában.” Teljesen érthető, szókimondó (politikusi) fogalmazás! Vagy nem?
Mit is lehetne megállapítani a haladó tanácsnokok strasbourgi vendégszerepléséről?
Ismereteim szerint először járt az MNT tanácsnokainak (és hivatalnokainak) ilyen nagy száma az Európai Parlamentben, hogy „megismerjék az uniós parlament munkamódszereit és a demokrácia gyakorlásának sajátosságait”, valamint, hogy jelen legyenek az említett „munkacsoportjának” ülésén. A tanácsnokoknak személyesen bizonyára hasznos volt a látogatás (hogy mennyire, azt a későbbiek során talán megtudjuk). Ezzel a vizittel azonban nem is egy, hanem több problémám is van.
A látogatásra Deli Andor EP-képviselő „meghívására” került sor, amire az EP-képviselői újraválasztási propagandájának részeként lehet tekinteni. Hajnal Jenőnek és Deli Andornak illene beszámolni, hogy mennyibe került (útiköltség, napidíj, szállás stb.) és ki állta ennek a kétnapos strasbourgi kirándulásnak a bizonyára nem kevés költségét? Kíváncsian várom az MNT ülését, lesz-e ezzel kapcsolatban tanácsnoki kérdés?
Hajnal Jenő Strasbourgba – megbízható forrás szerint – csak a vémeszes tanácsnokokat vitte magával, ami egy közösségi testület elnöke részéről botrányos. Erről azonban a sajtó már nem számolt be. (A Szabad Magyar Szó írásából is csak közvetve lehet ezt kiérteni.)
Az MNT elnöke, tehát, folytatja az MNT tanácsnokainak diszkriminálását/megkülönböztetését a választási lista (pontosabban a politikai nézetük) alapján. A Magyar Mozgalom tanácsnokai „mintha nem is léteznének” – hangzott az egyik kommentár. Ez már önmagában is elegendő lehetne a testület elnöke visszahívásának kezdeményezésére – ha volna erre vállalkozó. Csalódást keltett, hogy a fideszes képviselők, Gaál Kinga, aki a munkacsoport egyik társelnöke is, és Tőkés László sem kérdezte, hogy hol vannak a Magyar Mozgalomhoz tartozó tanácsnokok? Vagy ez – a jelenlegi viszonyok között – nem is volt reális elvárás?
Hajnal Strasbourgban „előadást tartott”, amelyben – a Magyar Szó pártlap összeállítása alapján – „ismertette a vajdasági magyar közösség önkormányzatiságának helyzetét Szerbiában”. Hogy mi rejlik ez mögött az általános, homályos, semmitmondó megfogalmazás mögött, azt viszont a sajtóból nem tudtuk meg. A közösségnek azonban jogában áll, hogy teljes egészében megismerje, mint mondott az MNT elnöke Strasbourgban! Tessék ezt – ne csak részleteiben – közzétenni legalább az MNT honlapján! Milyen konkrét haszna származott a strasbourgi útból a magyar közösségnek?
Az idézetből is látszik, hogy Hajnal Jenő – Tőkéssel és Kincsessel ellentétben – „előadást tartott” Strasbourgban. Nem a magyar közösség helyzettét terhelő, rendezésre váró problémákat ismertette és kért ehhez támogatást. A zentai adóhivatal most kilátásba helyezett megszüntetését például meg nem említette. Nehogy véletlenül megsértse az őt az MNT elnöki székébe (érdemtelenül) emelő Vajdasági Magyar Szövetség hatalmi koalíciós partnerét, a Vučić vezette Szerb Haladó Pártot.
Ebből arra lehet következtetni, hogy Hajnal, a saját és a tanácsnokok vendégszereplésével, segíteni akarta ugyan Delit (és fordítva), viszont az egyoldalú, mondhatni személyes meglátásait prezentálva – hamis képet tálalva a magyar közösség helyzetéről az Európai Unió akár munka jellegű intézményében is, például, hogy a „közmédia problémája megoldódott” – ártott a magyar közösségnek. Hajnal – úgy látszik – csak azt a véemeszes/fideszes politikát tudja képviselni, amely Szerbia feltétel nélküli uniós csatlakozását sürgeti, nem pedig a délvidéki magyar közösség érdekeit. Egyébként is, milyen jelentősége lehet a részvételnek egy leköszönő munkacsoport búcsúülésén? Ezért ugyan kár volt tömegesen Strasbourgba utazni!
Legyünk reálisak, Hajnal nem is mondhat mást, csakúgy, mint Deli, azon kívül, amit a főnökeik (Orbán és Pásztor) mondanak nekik, ami ebbe a politikába beleillik. Ha ez nem így lenne, holnap már búcsút mondhatnának a tisztségeiknek és az ezzel járó összes privilégiumnak.
A Szabad Magyar Szó írása a címben emelte ki Hajnal előadásából, hogy „az európai uniós csatlakozási folyamat segíthet a kisebbségi jogérvényesítésben”. Ez is mutatja az elnök teljesen fejtetőre állított politikáját: Nem a „csatlakozási folyamat segítheti a kisebbségi jogérvényesítést”, hanem a kisebbségi jogérvényesítés/a nemzeti kisebbségi jogoknak a gyakorlatban való alkalmazása segíthetné Szerbiát az EU-s csatlakozásában. Amennyiben az ország teljesítené az összes ezzel kapcsolatos követelményt! Jó lenne, ha valaki Hajnalnak ezt végre megmagyarázná.
Mindebből nem lehet más következtetést levonni, minthogy a vémeszes MNT tanácsnokok (jutalomkiránduláson) jártak ugyan Strasbourgban, de semmit nem csináltak! Minek nekünk ilyen MNT?
Bozóki Antal
(Az eredeti cikk itt jelent meg)
