A karantén első napján utazni nem a legjobb ötlet, tartja az újkori görög mondás, amit csak megerősít a gyakorlat. Főként hogy konkrétumok helyett inkább szankciókról szóltak a hírek.
A görög polgári végelem vezetői tegnap késő este sajtótájékoztatót tartottak, amely elviekben arra volt hivatott, hogy tisztázza azokat a szabályozásokat, amelyekre eddig a kormányfő és a polgári védelmet vezető miniszterhelyettes csak utalt. Ehhez képest a tegnapi bejelentések inkább a szankcionálásokról szóltak, semmint a kézzelfogható tennivalókról.
Míg a tavaszi zárlat idején 150 eurós bírság várta azt, aki elmulasztott engedélyt kérni, ez az összeg most már 300 euró. Tekintve hogy egy átlagos tanári fizetés 5-600 euró körül mozog, a büntetés elég vaskosnak tekinthető. A kormányzat még szigorúbb a munkáltatókkal: ha ők mulasztanak, alsó hangon 500 eurójuk bánja, természetesen alkalmanként.
A polgári védelem ugyanakkor adott még időt a polgároknak, e hétvégén például még elmehetnek fodrászhoz, és műszaki szervizbe, keddig az utazási formanyomtatványt sem kell kitölteniük az országot elhagyóknak.
A görögök körében akadnak ugyanakkor szép számmal olyanok, akik a kormányt hibáztatják a második hullámért. A júliusi idegenforgalmi nyitást teszik meg fő okként, bár a statisztikák alapján az össz-fertőzöttek csupán kis hányadát teszik ki a külföldiek – a lista élén a franciák vannak, őket követik az albánok, majd a bolgárok.
Hívás az athéni reptéren. Akár 300 eurós díja is lehetne
A másik okként a fiatalokat szokták emlegetni, nem minden ok nélkül. A szeptemberi iskolakezdés után futottak fel több helyen a számok, és gyakorta a tanulók vitték haza a vírust, és fertőzték meg az amúgy elszigetelt közösségeket. A kükládok legnagyobb szigetén, Nakszoszon pontosan ez játszódott le, és az egykoron mintasziget – már amit az esetmentességet illeti – pár hét alatt elrettentő példa lett. Athénból vezényeltek ki egészségügyi egységet, hogy több ezer embert vizsgáljanak meg, és különítsék el a fertőzötteket; több mint kétszáz helyi került karanténban rövid idő alatt, és azóta sem csökken a napi fertőzések száma jelentősen. Mindez pedig azért, mert a helyiek megszokták, ha külföldi látnak, orrig feltolják a maszkot, ha a szomszéd falubéli ül le az ouzója mellé, az asztalt húzzák közelebb.
Most minden esetre három hetük van a görögöknek hogy a napi – akár háromezres – esetszámokat leszorítsák. Vírusszakértők ugyanakkor megjegyzik, a napi azonosítottak száma pár héttel korábbi fertőződéshez vezethető vissza, így a három hét talán arra lesz csupán elég, hogy a legutolsó időszakban érjenek el valamilyen szintű csökkenést. Ezek alapján nem feltétlenül vehető kész ténynek, hogy a zárlat november végén tényleg véget is ér.
Athéni reptér, 2020. november 7-én (Fotó: Szabó F. Ferenc)
