Európában, ezen belül Magyarországon nem ritkák a közösségi kertek. A saját kerttel nem rendelkező családok az ilyen közösségi kertekben nem csak megteremthetik a vegyszermentes élelmiszert, de tanulhatnak, mozoghatnak és közben barátkozhatnak is. Az ilyen kerteknek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk van. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél több városban ismerjék fel az ilyen projektek fontosságát.

A Jelena Šantić Alapítvány támogatásával a Mini Jugoszlávia Egyesület projektjének köszönhetően Szabadka város szociálisan veszélyeztetett családjai hat permakultúrás kertet művelhetnek. Ezekben az elkülönített kis kertecskékben, amelyek a szabadkai Mini Jugoszlávia területén kapnak helyet zöldségeket és gyógynövényeket termeszthetnek egyelőre csak a rászoruló családok.

A termést a családok hazavihetik és felhasználhatják a főzés, étkezés során. Mindez igen fontos, mert a zöldség és gyümölcs egyre drágább, főleg a vegyszerkímélt, így a szociálisan veszélyeztetett családok asztalára az igen ritkán kerül.

Újhagyma, sárgarépa, zöldség, cékla, káposzta, cukkini, padlizsán. valamint főszernővények: bazsalikom, menta és koriander terem pillanatnyilag ezekben a permakultúrás kertekben. A projekt március végén kezdődött, amikor az egyesület tagjai egyszerű és gazdaságos módszerrel, már meglévő anyagok felhasználásával komposztálókat építettek, kerteket készítettek, majd humusszal dúsították a termőtalajt, vetőmagot ültettek el és beindították a kerteket.

Miután elkészültek a munkával, kiválasztották azokat a szociálisan veszélyeztetett családokat, akik ezzel a segítséggel egészségesebben tudnak táplálkozni, a friss levegőn tölthetik idejüket, többet mozoghatnak és elsajátíthatják a vegyszermentes zöldségtermesztés fortélyait is.

– Két projektünk is van, a Tető a fejünk felett és a Szolidaritás étel – ezen projektjeink belül választottuk ki a családokat, akik a kerteket művelik. Ezek a családok heti egy alkalommal meleg ételt kapnak tőlünk. A kiválasztott személyek első körben alapképzésen vettek részt, majd elkezdték gondozni a kertet, és most, amennyi idejük van, eljárnak fenntartani azokat – mondja Goran Gabrić, a Mini Jugoszlávia Egyesület vezetője a Szabad Magyar Szónak, aki nem titkolja, a modern európai városok mintájára fogtak bele ebbe a legújabb projektjükbe.

– Ezekben a nagyvárosokban, azok az emberek, akik tömbházakban élnek, bármennyire is szeretnének, nem tudnak kertészkedni, mert nincs hol. Ebben nyújtanak segítséget ezek a közösségi kertek. Ezt szerettük volna mi is megvalósítani, azzal, hogy ráépítettük azt a már meglévő projektjeinkre, mert azt szeretnénk, hogy ezek a szociálisan veszélyeztetett családok saját maguknak tudjanak élelmiszert termelni, így tudjanak segíteni saját magukon, a családjukon – mondja Gabrić. A kertekben permakultúrás termesztés folyik, hozzáteszi, legtöbb család nem tudott erről a termesztési folyamatról semmit, éppen ezért tanfolyamon vettek részt, hogy az alapokat elsajátíthassák.

– Természetesen itt vagyunk, hogy segítsünk ebben őket. Minden a biotermelés elve szerint történik. Különös hangsúlyt fektetünk a növények ültetésének sorrendjére, hogy együtt, egymást erősítve tartsák távol a kártevőket – mondja Gabrić és bevallja, a családok nem voltak elég kitartóak, sokszor az egyesület tagjainak kellett segíteniük a locsolásban, gyomlálásban.

–  Nem mondhatjuk, hogy teljes sikert értünk el a projekttel, mert családok egy idő után veszítettek az érdeklődésükből. Mivel ezt folyamatosan kell csinálni, ezért mi besegítünk. Most már teremnek a kertek, nagyobb az érdeklődés, a családok jönnek és leszedik a termést, valamint a Szolidáris étel projektünkhöz is használjuk ezeket a növényeket, főzünk belőlük – meséli Gabrić.

A tervek szerint már a jövő évben a Mini Jugoszlávia parkjában több közösségi kert is helyet kap, amelyet nem csak a szociálisan érzékeny családok használhatnak, hanem olyan egyének is, akik szeretnének kertészkedni, de nincs rá módjuk és a permakultúráról is tartanak majd előadást, ahogyan azt már csinálják a gyermekek körében.

– Már két alaklommal is látogattak el hozzánk óvodások, akik tanulhattak a permakultúráról, vagyis arról miért fontos, hogy vegyszer nélkül termeljük az élelmiszereinket és ezt milyen módszerekkel tudjuk elérni.

Fontos, hogy a gyermekek erről időben tanulhassanak és saját maguk is részt vehessenek az ültetésben, locsolásban, a növények gondozásában – állítja Goran Gabrić.

Zsálya, körömvirág jó társnövények (Fotó: Pixabay)