Igazságot szolgáltatnak-e az újvidéki tragédia áldozatai családjának a politikai változások?

November 1-jén, vasárnap van pontosan két éve annak, hogy az újvidéki vasútállomás előteteje leomlott: a tragédiának 16 halálos áldozata és egy súlyos sérültje van. Ez volt az az esemény, amely elindította az egyetemi hallgatók és polgárok tömeges lázadását, amely október 25-én a Szerb Haladó Párt (Srpska napredna stranka – SNS) bukását eredményezte 14 évig tartó hatalomgyakorlást követően. Időközben nyomozás indult, amelyet három ügyészség folytat, de egyetlen tárgyalás sem kezdődött meg.

Jogerősnek csak az újvidéki főügyészség vádirata tekinthető, de erről az esetről sem tudni, hogy mikor kezdődik meg a tárgyalása, míg a belgrádi főügyészségen és a szervezett bűnözés elleni ügyészségen még mindig vizsgálatok folynak.

A tragédia második évfordulóján mindezek miatt felvetődik a kérdés: várható-e, hogy a közeljövőben elkezdődnek a perek és lezárulnak az eljárások, tekintettel arra, hogy az országban jelentős politikai változások következtek be.

A Danas által megszólaltatott szakemberek egyetértenek abban, hogy az eltelt két év alatt az eljárásokat a hatóságok nem folytatták a megfelelő sebességgel, illetve abban is, hogy az eljárásokból kihagyták a legmagasabb rangú állami tisztségviselőket – ugyanakkor reményüket fejezik ki, hogy az előttünk álló időszakban ebben is tapasztalhatóak lesznek változások és végre kiderül, kik a felelősek a tragédiáért.

Ognjen Radonjić, a Bölcsészettudományi Kar professzora, annak a bizottságnak a tagja, amelynek feladata volt az előtető omlása miatti felelősség megállapítása azt mondja: két év alatt az újvidéki főügyészség megerősített vádirata alapján Jelena Tanasković, a Szerbiai Vasutak (Infrastrukture železnice Srbije) munkatársa, Goran Vesić korábbi energetikai és infrastrukurális miniszter, a helyettese, Anita Dimoski, valamint Nebojša Šurlan, a Szerbiai Vasutak korábbi igazgatója elöljárói felelősség alapján tehető felelőssé a történtekért.

„A többiek mérnökök. Ami a belgrádi főügyészséget illeti, itt két olyan ember ellen folyik eljárás, akik a műszaki kérdéseket vizsgáló bizottság tagjai voltak, illetve Slobodanka Katanić ellen, aki az illetékes minisztérium középvezetője volt” – tudatta Radonjić, hozzátéve: a szervezett bűnözés elleni ügyészségen csak a vizsgálat lefolytatására vonatkozó utasítás létezik, s noha ez lenne az egyetlen olyan eljárás, amely a korrupciót is vizsgálná, korábban megszüntették ennek az ügyészségnek azt a csoportját, amely ezt a feladatot elvégezhetné.

„Ők számolták ki, hogy mintegy 115 millió dollár hibádzik, s hogy a kínai CRBC–CCCC konzorcium így szerzett magának jogellenes hasznot. Azonban nem vizsgálták az árakat, hanem a munkálatokat, amelyeket a szerződések alapján fizettek ki, de nem tartalmazta azokat az első kiegészítés. Az volt a szándék, hogy ezeket a pénzeket újabb záradékok révén folyósítsák, amelyeket Goran Vesić hagyott jóvá” –magyarázta Radonjić, hozzátéve: ugyan a közvetlen felelősök megvannak, de figyelni kellene az elöljárói felelősségre, hiszen számos olyan személy van, akik formálisan nem voltak illetékesek a projekt megvalósításában, nem hivatalosan azonban mégis náluk volt az irányítás. Szavai szerint ugyanis a projekt megvalósításával hivatalosan a Szerbiai Vasutak és az illetékes minisztérium foglalkozott, de annak irányítását a szerbiai köztársasági elnöki hivatal végezte.

Állítása szerint Aleksandar Vučić 2022 decemberének végén követelte a munkálatok felgyorsítását és megüzente, hogy „nem okoz gondot, ha erre további 65 millió dollárt kell elkülöníteni”. A döntéshozatalban részt vett Ivica Kojić, az államfő kabinetfőnöke és Nataša Vukšić a főtitkárságról.

„A nyomozásnak ebből kellene kiindulnia. A vádiratból hiányzik Zorana Mihajlović neve is, aki aláírta a szerződést” – mondta Radonjić, hozzátéve: a történteket vizsgáló bizottság adatai szerint a döntéshozatalban részt vett Ana Brnabić, Miloš Vučević, Adrijana Mesarović, Siniša Mali, Dejan Đurđević és Olivera Stanimirović is.

„A jelenlegi nyomozás alacsonyabb szintű döntéshozók ellen folyik, de azt nem veszi figyelembe, hogy hol születtek meg valójában a döntések” – emelte ki Radonjić.

A szakember rámutatott: a vizsgálóbizottság bemutatta azt is, hogy milyen bizonyítékokat talált, amelyek pénzmosásra, adóelkerülésre és más pénzügyi szabálytalanságokra vonatkoznak a kínai konzorciummal kapcsolatban, amely az újvidéki vasútállomás rekonstrukcióját végezte.

„Amíg ezt az ügyet nem sikerül rendezni, amíg minden felelőst nem vonnak ténylegesen felelősségre, nyílt sem lesz ez a társadalom szövetében, amely állandóan hátráltat majd bennünket” – mondta Radonjić.

Ivan Radak, a Forbs Srbija szerkesztője úgy látja: két évvel az újvidéki tragédia után az igazságszolgáltatás még mindig nem tudja, hogyan viszonyuljon ehhez az ügyhöz. Ugyanakkor rámutatott: egyes gyanúsítottak minden jogi eszközt felhasználnak, ami tovább halasztja az eljárásokat. „Mindez jogilag lehetséges, és számítani is lehetett rá, de azt eredményezi, hogy két év sem volt elég a tárgyalás megkezdéséhez. Attól tartok, előbb érkezik el a harmadik évforduló, mint ahogyan akár egy per is megkezdődne” – mondta Radak, aki szerint a politikai változások hozzájárulhatnak az eljárások felgyorsításához.

„Hiszem, hogy az új kormány és az új belügyminiszter visszahelyezi posztjára a szervezett bűnözés elleni ügyészség különleges csoportjának tagjait” – mondta Radak, hozzátéve: egyes gyanúsítottak védői is azon a véleményen voltak, hogy addig nem lesznek tisztességes tárgyalások, amíg nem történnek politikai változások az országban.

„Meg kell állapítani, kit terhel felelősség az előtető leomlásáért – de azért is, hogy a polgárok alatta tartózkodhassanak, miközben a vasútállomás még építési területnek minősült. Ugyanilyen fontos a potenciális korrupció kivizsgálása, amely kiderítené, hogy a jelentős számú alvállalkozó bevonása indokolt volt-e vagy csak a pénzkivonás érdekében történt” – tette hozzá Radak.