A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett újabb közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás ezúttal azt vizsgálta, milyen a vajdasági magyarok elvándorlási hajlandósága, milyen országok felé indulunk, milyen célból, és milyen reményeink vannak Vajdaság jövőjével kapcsolatban. A kutatás eredményeit folytatásokban közöljük.
A negyedik részben az elvándorlás célterületeivel foglalkozunk.
Azon kérdésre, hogy miért hagyják el az emberek Szerbiát, zömével gazdasági okokat soroltak fel: jobb megélhetés, több munkalehetőség, több fizetés, nagyobb megbecsülés, korrupció, politikai okok, nyugodtabb élet. A megkérdezettek töredéke mondta csak, hogy nagyravágyásból, divatból, a nagyobb igények vagy a karrier miatt mennének el. Az elvándorlók közül minél inkább negatívan ítéli meg valaki az elmúlt tíz évet, és néz pesszimistán a következő évekre, annál inkább jelölte meg elvándorlásának okaként a hátrányos kisebbségi helyzetet.
Azt is megkérdeztük a fenti kérdés párjaként, minek kellene történnie ahhoz, hogy az elvándoroltak visszajöjjenek Szerbiába. Az előző válaszokkal szorosan összefüggnek az itt adott válaszok: erősebb gazdaság, jobb oktatás, magasabb fizetések, jobb munkalehetőségek, magasabb életszínvonal, biztonság, normális életkörülmények. Ezen kívül voltak, akik a politikai környezet változásában látnák a hazatérés lehetőségét: más elnök, vezetőség leváltása, tényleges demokrácia, Vajdaságnak ne kelljen fizetnie Belgrádnak. Ezeken kívül volt olyan válasz is, hogy csodára lenne szükség az elvándoroltak hazatéréséhez.
A kutatásnak volt egy arra vonatkozó kérdése, hogy ha valaki költözés által javíthatna élet- és munkakörülményein, mennyire lenne hajlandó elköltözni jelenlegi lakhelyéről. A kelet-közép-európai országok esetében a gazdasági rendszerváltás egyik következménye volt a munkaerő mobilitásnak a növekedése. Ez a társadalmi változás nagyon lassan ment végbe, mivel régebbi beidegződések miatt a munkaerő rendkívül immobilisnak mutatkozott.
2-4-1. diagram: Elvándorlási hajlandóság célterületek szerint
Vajdaság esetében úgy tűnik, hogy a könnyen mobilizálható munkaerő a megkérdezettek mintegy 20-25 százalékára tehető. Érdekes és elgondolkodtató eredmények érkeztek: legszívesebben Magyarországra költöznének az emberek, amennyiben így javulnának életkörülményeik. Legkevésbé pedig Szerbia Vajdaságon kívüli vidékeire költöznének. Még más kontinensre vagy más kelet-közép-európai országba is szívesebben költöznének, mint Szerbia délebbi régióiba.
2-4-2. diagram: Célterületek népszerűsége
Korosztályonként vizsgálva elmondható, hogy a fiatalok mobilisebbek, mint az idősebbek. Magyarországra a 15-24 év közöttiek közel 70 százaléka nagyon szívesen vagy szívesen költözne, amennyiben ettől javulnának munka- és életkörülményei. A 25-34 évesek körében ez az arány 57 százalék.
2-4-3. diagram: Költözési hajlandóság célcsoportonként, amennyiben a cél Magyarország
A nők valamivel mobilisebbnek mutatkoznak, mint a férfiak, ha ezzel javíthatnak a helyzetükön. Egyedül a más kontinensre való kivándorlással kapcsolatban tűnnek bátrabbnak a férfiak, mint a nők.
2-4-4. diagram: Elvándorlási hajlandóság nemek és célterületek szerint
Szerbián belüli, de Vajdaságon kívüli mobilitást meghatározza a nyelvtudás mértéke is. Igaz, hogy nem tömeges, de minél magasabb szinten beszéli valaki a szerb nyelvet, annál kevésbé utasítja el a Szerbián belüli, Vajdaságon kívülre költözést.
Az Észak- és Közép-Bácskában, illetve a Bánságban lakók mutatkoznak legmobilisebbeknek szinte minden felkínált célország vagy régió irányába.
Az iskolai végzettséget illetően az látszik, minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább indul el Magyarország és Nyugat-Európa felé. A Szerbián belüli, de Vajdaságon kívüli régióktól egyformán ódzkodik mindenki. Utóbbi megállapítás levonható a korosztályonkénti, nemenkénti válaszokból is.
2-4-5. diagram: Elvándorlási szándék iskolai végzettség és célterület szerint
Összefoglalóként elmondható, hogy továbbra is magas az elvándorlási hajlandóság a vajdasági magyarok körében. A fiatalok mintegy negyede már el is döntötte, hogy elhagyja szülőföldjét. Legnépszerűbb célországok Magyarország, Ausztria és Németország. Tizenöt százalék körüli azok aránya a vajdasági magyarok körében, akik ideiglenes munkavállalást terveznek külföldön. Leginkább a jobb megélhetés miatt hagynák el a magyarok szülőföldjüket. Munka célú mobilitás esetén elmondható, hogy a vajdasági magyarok leginkább Magyarországra, közeli településre, esetleg közeli községbe költöznének, viszont Szerbia Vajdaságon kívüli részére egyáltalán nem szívesen.
Felmerül a kérdés, hogy visszafordíthatók-e a fentebb ismertetett társadalmi folyamatok. Önmagában a gazdasági fellendülés nem feltétlenül állítja le az elvándorlás folyamatát, mivel egy sokkal több tényező által meghatározott társadalmi folyamatról van szó, amelyre kihat többek között a politikai környezet is, a társadalmi alrendszerek működése, közhangulat, jövőkép, szabadságérzet és még számtalan objektív és szubjektív tényező.
Közvélemény-kutatásunk harmadik sorozatában a vajdasági interetnikai kérdésekkel foglalkozunk.
Második közvélemény-kutatásunk előző részei
1. rész
Tanulni Magyarországra küldik legtöbben gyermekeiket
2. rész
Nemcsak a húszéveseké a világ…
3. rész
A jobb megélhetés a fő indítóok
Eltűnünk… Megállíthatatlanul? (Illusztráció: Szappanos Veronika/SZMSZ)
