Milan St. Protić történész szerint Szerbia sem Oroszországgal, sem pedig a Nyugattal  szemben nem őszinte. Mint mondta, a szerbek korábban képesek voltakméltósággal kiválasztani az irányt, amerre haladni szeretnének.

„Korábban tiszteletreméltó nép voltunk, és emiatt sokat szenvedtünk” – mondta Protić a nagybecskereki KTV-nek, és hozzátette, hogy Szerbia nem képes elhatározni magát és egyértelmű kijelentést tenni azzal kapcsolatban, hogy melyik utat választja.

“Akarjuk a nyugat pénzét, befektetéseiket, aztán hirtelen arról beszélünk, hogy a nyugat hogyan és milyen eszközökkel becsmérel minket” – mondta Protić.

Elmondta, hogy élete jelentős részét az orosz történelem tanulmányozásának szentelte, és szerinte annak, amit most Moszkva a világ számára közvetít, nincs sok köze az egykori Oroszországhoz.

„Ezek ma nem az egykori oroszok, hanem szovjetek, akinek a vezetője egy igazi KGB-s,  könyörtelen, amorális, és szégyentelen” – mondta Protić Putyinra.

A történész hozzátette, Szerbia és Oroszország sorsa elég hasonló, hiszen míg Oroszországban az 1917 utáni időszak hozott nagy változást, addig Szerbiát a második világháborút követő évtizedek bolygatták fel.

Koszovó kérdéséről szólva kifejtette, hogy számára egyértelmű, hogy Koszovó veszett ügy Szerbia számára,- mint mondta – a titoizmus alatti szisztematikus szerbellenes politika és a Milosević-korszak katasztrofális politikája miatt.

,,Minden a koszovói fegyveres konfliktussal, Szerbia bombázásával és a Kumanovói Megállapodás aláírásával ért véget. Véleményem szerint itt befellegzett annak, hogy Szerbia saját területeként megtartsa Koszovót” – vélekedik Protić.