Január 6-án és 7-én világszerte több millió ortodox katolikus ünnepli a karácsonyt. Szerbiában a fiatal cserfa vagy tölgyfa ágának (badnjak) meggyújtásával, templomi liturgiákkal és a böjti asztalnál tartott családi összejövetelekkel ünneplik ma a szentestét.
1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárat, melyet ma is használunk. A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi – az ortodox katolikusok által ma is használt – naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak. Köztük volt a december 25-ei karácsony is.
A szerbek mellett a Julián naptár szerint ünneplik a karácsonyt az orosz és az örmény ortodox egyház hívei, a jeruzsálemi patriarchátus, a Szent hegy és az egyiptomi koptok is. Görögország, Bulgária és a Jeruzsálemben élő ortodox keresztények 1923-ban átvették a Gergely-naptárat, így náluk a karácsony pont ugyanarra a napra esik, mint nyugati hittársaiknál.
Az ortodox katolikusok a hagyományok szerint böjtöt tartanak karácsony előtt, míg meg nem jelenik az első csillag az égen, mint annak idején a bölcseknek. Szerbiában a Hristos se rodi (Krisztus megszületett) és a Vaistinu se rodi (Valóban megszületett) szavakkal köszöntik egymást az emberek.
Az ortodox karácsonyi menü hagyományosan hús- és alkoholmentes, csak halat, süteményeket, levest, savanyúságot fogyasztanak. Az ortodoxoknál nem szokás a karácsonyi ajándékozás, ajándékaikat ők inkább december 19-én, Szent Miklós napján vagy újév éjszakáján adják át egymásnak.
