Gábrity Molnár Irén Kutatások metszete – A vajdasági magyarok helyzetelemzése című, öt fejezetre tagolt tanulmánygyűjteménye azokat a szövegeket tartalmazza, melyek a közel fél évszázadon át végzett, empirikus szociológiai felméréseken nyugvó kutatói munkássága során mintegy nyolcvan tudományos projekt, illetve közel háromszáz konferencia/workshop keretében kerültek bemutatásra, és amelyek a vajdasági magyarok helyzetének felmérését, elemzését is felölelik.

A szerző a jelen kötetbe foglalta mindazokat az értekezéséket, dolgozatokat, melyek a vajdasági magyarokat érintő problémákat veszik számba, lett légyen szó az ifjúságkutatásról, az anyanyelvű oktatás és képzés kérdésköréről, illetve a vajdasági magyarok helyzetmegéléséről a migrációk közepette meg a kialakult jövőképükről a demográfiai és magatartási elemek kontextusában. Az ötödik fejezetben a szerző azzal foglalkozik, miképpen építkezett 2003-tól kezdődően a megmaradás érdekében a vajdasági magyar értelmiség önálló művelődési és oktatási intézmények létrehozásának segítségével, illetve a már meglévők megreformálásával.

A feldogozott témakörök a létfontosságú kisebbségi érdekterületek mentén vizsgálódnak, és világítanak rá mindazokra a gondokra és a velük kapcsolatos útmutatókra, feladatokra, melyek a közeljövőben megoldásra várnak. A szerző felhívta a figyelmet a népességfogyásra, a belső és külső migrációs folyamatokra, az elvándorlás által kialakult szituációkra, és a megoldáskeresésre fókuszál az oktatásszervezés meg irányítás szempontjából.

Az első fejezetben (Létfontosságú ifjúságkutatások), a lényegbevágó ifjúságkutatás terén végzett felmérésekben, elemzésekben tér ki a vajdasági magyar fiatalok képzettségére, kialakított értékítéleteire, közérzetére, de a tanulmányi, illetve munkavállalási szempontú migrációira is, továbbá az önszerveződés és közéleti tevékenység kérdéskörére.

A második fejezet (Anyanyelvű oktatás/képzés a Vajdaságban) az anyanyelvű oktatás helyzetét méri fel, és elemzi egy olyan közegben, melynek része a tömeges munkanélküliség meg az elvándorlás, mindez pedig veszélyezteti az intézmények működését, s gyakran azok sorvadását idézi elő. Az elvándorlás elsősorban az iskolázott szakembereket meg az értelmiségieket érinti hatványozottabban. A fejezet foglalkozik még a magyar felsőoktatási intézmények alapítására tett korábbi kezdeményezések megrekedésével, amely az jövőre nézve volt/ van nagy hatással a közösségre, méghozzá negatív értelemben.

A harmadik fejezet (A vajdasági magyarok helyzetmegélése a migrációk közepette) górcső alá veszi a vajdasági magyarok tömeges elvándorlásának okait, körülményeit, a gazdasági migráció, az etnikai és a transznacionális vándorlási típusok viszonylatában. 

A negyedik fejezet címe: A vajdasági magyarok jövőképe – demográfiai és magatartási elemek. A magyar nemzeti közösség jövője alakulásának szempontjából a szerző „mindenképpen a jobb társadalmi pozicionálás” feltételeinek megteremtésében látja a megoldást. Ebbe tartozhatna pl. a karrierépítési és munkavállalási esélyek számának megnövelése is. 

Az ötödik fejezet, melyről már szóltunk, az Útkeresés a magyarságkutatás sodrásában címet viseli. 

A vajdasági magyar nyelvű szociográfiai kutatások első számú szakértőjének, Gábrity Molnár Irénnek Kutatások metszete című tanulmánykötete, sajnos, egy kissé megkésett, ám mindenekelőtt hiánypótló szaktanulmány-gyűjtemény abban a tekintetben, hogy valós adatok alapján veszi számban, méri fel és elemzi a vajdasági magyar közösség tíz- tizenöt évvel ezelőtti léthelyzetét. A tények alapos ismeretében megoldási lehetőségeket is javasol arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megállítani az előállt kedvezőtlen társadalmi folyamatokat, a népességcsökkenést, illetve az ezzel egy időben gyakran tapasztalható életminőség-romlást. 

A Kutatások metszete az Életjel Kiadónak köszönhetően jelenhetett meg. Bizonyítéka annak, hogy a forrásértékű, tényfeltáró tudományos igazságokat nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni, szőnyeg alá seperni az elmúlt tíz évben. Állítjuk mindezt az utolsó népszámlálási adatok ismeretében. Azok egyértelműen rávilágítanak mindazokra az okokra, melyek a vajdasági magyarok tíz-tizenöt évvel ezelőtti helyzetfelmérésének során mint a népességfogyás egyik fő előidézői felszínre kerültek, és figyelmeztetésként megfogalmazódtak Gábrity Molnár Irén lelkiismeretes kutatói tevékenységének köszönhetően. Az e téren végzett munkásságának ellehetetlenülése – lásd pl. a Magyarságkutató Tudományos Társaság megszűnését –, ignorálása azt eredményezte, hogy a vajdasági magyarok jövőbeli helyzetére vonatkozó megállapítások, miután nem kaptak semmilyen figyelmet, beigazolódtak. Hetvenezerrel vagyunk kevesebben! Mindez pedig azért, mert nem történt meg a szükséges szembenézés mindazokkal a tényszerűen feltárt és elemzett negatív társadalmi folyamatokkal, melyeket a kötet felvázol. Ám a vajdasági magyar érdekeltségű tervszerű, átfogó, gondolkodást igénylő, szakintézmények köré csoportosuló tudományművelés és interdiszciplináris csapatmunka hiánya, illetve a kialakult kedvezőtlen körülmények miatt ebben a pillanatban lehetetlen a lejtőre került állapotok szanálása.

P.S.: Ezúttal is, nem tudom hányadszor, de leírom: Megengedhetetlen, hogy mindenre jut pénz, csak a közösség érdekeit szolgáló társadalom- és humántudományos kutatásokat elősegítő tudományos intézet alapítására nem. Az erre vonatkozó felelősség megállapítása a jövő művelődéstörténészeinek lesz a feladata. Ugyanis az idő múlásával felszínre kerülnek mindazok a mulasztások is, melyek a vajdasági magyarok számának drasztikus csökkenéséhez járultak hozzá!

A kiadványt június 6-án a Zentai Alkotóházban 18 órai kezdettel mutatják be.