Trump a legújabb bűnvádi eljárás első meghallgatása után – amelynek során magába roskadva ült a vádlottak padján letartóztatott tehetetlenként, mert meg sem szólalhatott, ha nem kérdezték – kijelentette, hogy ő „az egyetlen, aki ezt a nemzetet megmentheti” – miután majdnem sikerült tönkretennie (A szerk. megj.). Az Európai Bizottság elnöke 1,6 milliárd euró költségvetési támogatást és határvédelmi beruházásokat ígért Tunéziának az „átfogó partnerségi paktum” részeként. A NATO Air Defender elnevezésű hadgyakorlatán 25 ország (köztük az Orbán és Erdogan miatt még mindig nem tag Svédország) csaknem tízezer katonája és 250 repülője vesz részt. De kezdjük a lapszemlét Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnökkel, aki hétfőn hunyt el 86 éves korában. – Átlapoztuk a nemzetközi sajtót Stockholmtól Barcelonáig és New Yorktól Milánóig.
Berlusconit sokan gyászolják – és még többen nem
„Olaszország Berlusconi nélkül” – ez a főcíme a milánói Corriere della Sera című liberális, történelmi jelentőségű, 1876-ban alapított, legnagyobb példányszámban kiadott és legolvasottabb olasz napilap különkiadásának, amely kifejti:
„Berlusconi valódi eredménye az volt, hogy az olaszok többsége azonosulni tudott vele. Az átlagos olasz hitt neki, hitt Berlusconi értékeiben: a baloldallal, az állammal, az adóhivatallal, az igazságszolgáltatással és a pártokkal szembeni bizalmatlanságában. De nem hitt olyan szervezetekben, amelyeknek Berlusconi gazdagsága és sikerei ellenére sem volt részese, legalábbis kezdetben. Berlusconi ugyanakkor az olaszok nyugtalanságát, energiáját és a szabályokkal szembeni bizalmatlanságát is képviselte. Más politikusok, mint például Mussolini, meg akarták változtatni az olaszokat. Berlusconi úgy szerette az olaszokat, ahogy vannak.”
Berlusconi a hatalommal való visszaéléssel töltötte hivatali idejét, írja a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap:
„Benito Mussolini óta senki sem vezette hosszabb ideig ezt az országot. A demokratikus Olaszországban ő volt a leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnök 3339 napig tartó hatalmával. Berlusconinak tehát bőven lett volna ideje arra, hogy alaposan átalakítsa és modernizálja Olaszországot. Ez azonban sosem állt szándékában. (…) Miután betelepedett a Palazzo Chigibe, azonnal a saját hasznának szentelte az idejét. Számtalan törvényt hozatott saját maga, valamint a vállalati konglomerátuma és csatlósai javára. Mindeközben Olaszország strukturális problémái gyakorlatilag érintetlenek maradtak: például az államadósság, a szakszerűtlen közigazgatás, a fiatalok munkanélkülisége és az észak–déli megosztottság. Amíg Berlusconi sokáig el tudta kerülni, hogy ítéletet hozzanak ellene, hivatali idejét a hatalommal való visszaélés, a botrányok és az összes ellenféle elleni durva támadások jellemezték. Elvesztegetett évek voltak ezek Olaszország számára.”
Berlusconi a populisták ötletforrása volt, írja a brüsszeli de Standaard című flamand, tradicionálisan keresztény-demokrata napilap:
„Téved, aki azt hiszi, hogy a világnak nincs mit tanulnia ettől a bohócos és aljas karaktertől. Még most is, amikor már nincs velünk, a kérdés az, hogyan volt lehetséges, hogy ennyi olasz tűrte mintegy 3340 napig miniszterelnökként ezt a hatalmas bohócot. Mert tulajdonképpen ez volt Berlusconi legnagyobb sikere: hogy többször is képes volt átverni a demokráciát. A kellemetlen igazság az, hogy politikai ellenfelei, az újságírók és sok olasz úgy gondolta, hogy egy ilyen sarlatánnak esélye sincs arra, hogy többször is miniszterelnök legyen. Ezzel nemcsak alábecsülték Berlusconi ékesszólásának, gazdagságának és politikai akrobatikájának erejét, de túlságosan kritikátlanok is voltak saját hiányosságaikkal szemben. Berlusconi tehát nemcsak politikai és erkölcsi fiaskó volt, hanem az elmúlt évtizedek egyik leginspirálóbb alakja is, akitől más populisták, mint Donald Trump, Jair Bolsonaro, Orbán Viktor vagy Giorgia Meloni számos ötletet meríthetett.”
Orbán Viktor is Milánóba utazik atyamestere, Silvio Berlusconi temetésére, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap. (Azt már mi jegyezzük meg, hogy hivatalban lévő állam- vagy kormányfők közül csak két másik jelent meg Orbánnal együtt: a katari emír és az iraki miniszterelnök. Szép kis társaság. – A szerk. megj.)
„Több mint kétezer politikai vezetőt várnak rendkívüli biztonsági készültség kíséretében a milánói székesegyházban Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő, a Hajrá Olaszország (FI) párt elnökének szerdai temetési szertartására.
[…] Berlusconi temetése az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb szabású politikai búcsúztatásának ígérkezik, miután a nyolcvanas évek óta az olasz, az európai és a nemzetközi közélet aktív szerepelőjének számított széles baráti és szakmai kapcsolatrendszerrel.
[…] Az Európai Néppárt delegációját a frakció elnöke, Manfred Weber vezeti. Képviselteti magát a Vatikán és több olasz egyház is. Jelen lesz Mario Draghi volt kormányfő, az Európai Központi Bank elnöke, valamint a 81 éves Umberto Rossi, az Északi Liga egykori vezetője, Berlusconi volt politikai szövetségese. Jelen lesznek továbbá az olasz ellenzéki pártok és parlamenti frakciók vezetői, a Hajrá Olaszország polgármesterei, a Milan és a Monza labdarugócsapatának küldöttségei, az olasz vállalkozók, kulturális, sport- és közélet képviselői.
[…] A távolmardók között lesz az Öt Csillag Mozgalom elnöke Guiseppe Conte korábbi miniszterelnök, és az Olasz Baloldal (SI) és a Zöldek politikusai sem vesznek részt a szertartáson.”
Újabb bűnügyi vádemelés Trump ellen
A New York Times című, 1851-ben alapított, 132 Pulitzer díjas napilap Donald Trumpra vonatkozó megítélése lesújtó:
„Trump nem véletlenül hozott minket ebbe a helyzetbe. Le akarja rombolni a rendszerünket, mert csak így tudja elérni célját. Ezért folyamatosan zúzza a rendszert a töréspontig – ahol a szabályok a balekokra és a normák a hülyékre vonatkoznak, az alapigazságok pedig alakíthatók. Ez pontosan az, amivel a leendő diktátorok próbálkoznak: hazugságokkal árasztanak el minket, hogy az emberek csak bennük bízzanak. Milyen veszélyes pillanat ez hazánk számára!”
A floridai Miami Herald című, 1903-ban alapított, 23 Pulitzer díjas konzervatív napilap pedig erről a témáról ezt írja:
„Donald Trump megpróbálta a vádemelés napját kampánynappá tenni, és ez valahogy sikerült is neki. A volt elnök minden tőle telhetőt megtett a látványosság érdekében. Trump azt állítja, hogy igazságtalanul üldözik. A bírósági randevú előtti éjszakán elkezdett szédülni.”
EU megegyezés a menekültekről
Végre megszületett egy uniós megegyezés a menekültek befogadásáról. Erről a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap ezt írja:
„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke összesen 1,6 milliárd euró költségvetési támogatást és határvédelmi beruházásokat ígért Tunéziának az »átfogó partnerségi paktum« részeként. »Közös érdekünk, hogy megerősítsük kapcsolatunkat, valamint a stabilitásba és a jólétbe fektessünk be« – mondta Kais Saïed elnökkel folytatott konzultációt követően a karthágói elnöki palotában, amin Olaszország és Hollandia kormányfői, Giorgia Meloni és Mark Rutte is részt vettek.
»Mindkettőnknek óriási az érdeke, hogy megtörjük az orgazdák és embercsempészek cinikus üzleti modelljét« – mondta von der Leyen. Az EU idén 100 millió eurót fizet Tunéziának »a határbiztonságért, de a tengeri mentésért, a csempészet elleni intézkedésekért és a menekültek hazaszállításért is«. Meloni »nagyon elégedett« volt az »átfogó partnerségi egyezménnyel«. Szerinte ez az első lépés egy valódi partnerség felé Tunézia és az EU között, amely megfelelő a migrációs válság kezelésében. Most egy közös nyilatkozaton kell dolgozni, amit az Európai Tanácsnak június végén kell elfogadnia. Ezt követően von der Leyen Rómába egy nemzetközi konferenciát szeretne összehívni a migrációról és a fejlődésről. Olaszország biztonságos harmadik országgá akarja minősíteni Tunéziát, és oda akarja visszaküldeni a migránsokat.
[…] Az Európai Bizottság Tunéziának 900 millió eurós pénzügyi támogatást kíván nyújtani az IMF [International Monetary Fund azaz Nemzetközi Valutaalap] reformprogramjának részeként, alacsony kamatozású hitelek formájában. Ez háromszor annyi, mint amennyit Tunézia kapott tavaly. A Bizottság azonban még a reformmegállapodás aláírása előtt is kész 150 millió eurós támogatást utalni Tunisznak. Ezen kívül további 450 millió eurót fektetnek be a tenger alatti villamosenergia- és adatátviteli kábelekbe.”
A stockholmi Aftonbladet című független szociáldemokrata napilap így kommentálja az uniós migrációs paktumot:
„Az ENSZ becslései szerint 2014 óta legalább 29 ezer menekült vesztette életét Európába menet. Az EU-tagok most megegyeztek egy közös migrációs politikai kompromisszumban. Kemény tárgyalások után végül csak Lengyelország és Magyarország nem volt hajlandó a többi taggal együtt vállalni a felelősséget. A mediterrán országok problémája továbbra is az, hogy a menekültek elosztása önkéntes. Kevés utalás van arra, hogy az uniós migrációs paktum valóban stabilitást hozna vagy életeket menthetne. Bárkit, aki hajlandó kockára tenni az életét a Földközi-tengeren, aligha fogja elriasztani a menekültek bürokratikus gyorskezelése.”
Nagyszabású NATO hadgyakorlat
És végül lássuk hogyan látja a nemzetközi sajtó a NATO-manővert. A barcelonai El Periódico de Catalunya című közép-baloldali progresszív napilapnak ez a véleménye a NATO Air Defenderről:
„25 ország részvétele és a tíz napos időtartamú hadgyakorlat rávilágít ennek az eseménynek a kivételes jellegére. Ezzel a manőverrel párhuzamosan zajlik az ukrán ellentámadás, és egyre erősödik a gyanú, hogy Oroszország a felelős a Kahovka-gát felrobbantásáért. Ez megerősíti azt a benyomást, hogy a háború eszkalálódig és nincs mód tárgyalni a megoldásról. Ebből a szempontból az Air Defender 23 a nyugati szövetségesek meggyőző jelzése Putyin orosz elnöknek. A háború alapjaiban változtatta meg az Egyesült Államok és szövetségeseinek terveit, és olyan változásokat hozott, mint például a katonai kiadások növelése és a NATO terjeszkedése észak felé, amely elképzelhetetlennek tűnt az orosz invázió kezdete előtt.”
Ingo Gerhartz a Air Defender 23 manőver irányítója. Ez egy remekmű és egyben az égbe írt folyamodvány, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Ingo Gerhartz altábornagy szereti a szuperlatívuszokat, habár katonai befolyása meglehetősen kicsi és részben már elavult is. De ennek ellenére messze a legmerészebb repülésekre vállalkozik a Bundeswehr legkiválóbb katonái közül, a legtávolabbra utazik, és a lehető legrövidebb idő alatt a legtöbb pénzt költi el. Ezen a héten Gerhartz a NATO történetének legnagyobb légierő-manőverét irányítja: több mint 250 repülőgép vesz részt az »Air Defender 23«-ban. Köztük van csak az Egyesült Államok nemzeti légerejéből 100, amellyel Gerhartz kiváló kapcsolatokat ápol. A légierő minden csatornán beszámol a nemzetek és repülőgépek érkezéséről, úgy, ahogy a vendégek érkezéséről egy nagy buliban szokás. Egy komoly dolog – Oroszország elrettentése – szórakoztató is lehet, ez volt az üzenet. Múlt csütörtökön a házigazdák és a vendégek találkoztak Jagelben a »partiba való berepülés« alkalmával, amely a szövetségesek normandiai partraszállása óta talán a legnagyobb a maga nemében.
Ukrajna orosz inváziója után Gerhartz altábornagy volt az első és a leggyorsabb, aki a 100 milliárdos különleges adósságból eredő összegből nagy megrendelést adott le új repülőgépek vásárlására. A kancellária és a költségvetési bizottság villámgyors meggyőzése után mintegy 10 milliárd eurót sikerült biztosítania légierejének 35 modern amerikai harci repülőgép vásárlására. A speciális szerződési feltételekhez kötött drága F-35-ös harci gépek rendelése volt azonban az egyetlen konkrét beruházás 2022-ben a frissítési csomagból.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
