Tavaly év elején 0,55 százalék volt az Euribor, ma pedig közel négy százalék. Ez azt jelenti, hogy alig több mint másfél év alatt 2,5-ről 7,5 százalékra nőtt az euróban számolt lakáshitelek kamata – közölte az Efektiva fogyasztóvédelmi szövetség. Így egy átlagos havi törlesztőrészlet másfél év alatt 150-200 euróval nőtt.
Ki profitál az emelkedő kamatokból?
„A Szerb Nemzeti Banknál (NBS) nagyon jól ismerik a kamatlábak régióbeli mozgását, ahogy azt is, hogy az általuk hitelezett pénz nem kizárólag az Euriborhoz kötődik. A szerb állampolgárok devizamegtakarítása 14 milliárd eurót tesz ki. A bankok átlagosan maximum 2,5-3 százalékos éves kamatot fizetnek, és ez a pénz beszerzési értékét jelenti, amit a bankok később kölcsön útján értékesítenek. Ez azt jelenti, hogy ennek a pénznek az eladási értéke 4-4,5 százalék lehet, amelyet fix kamattal értékesíthetnének a bankok a polgárok felé” – mondta Dejan Gavrilović, a szövetség elnöke.
Lakáshitel fix kamattal
Gavrilović hozzátette, hogy a volt Jugoszlávia országaiban működő bankok honlapjainak áttekintése alapján a fix kamatlábak a következőképpen alakulnak:
– Bosznia-Hercegovinában 3,39 százalék
– Horvátországban 3,99 százalék
– Észak-Macedóniában 4,15 százalék
– Szlovéniában 4,25 százalék
Csak Montenegróban valamivel magasabbak, hat százalékosak a fix kamatok, de még az is alacsonyabb, mint Szerbiában, ahol évente legalább 7,2-7,5 százalékos a kamat.
Így ezek alapján egy 100 000 eurós, 25 évre szóló hitel törlesztője Boszniában 495 euró, ugyanazért Szerbiában viszont már 721 eurót kell fizetni.
„Tehát teljesen egyértelmű, hogy a szerbiai bankok hallgatólagos megállapodást kötöttek arról, hogy nem ajánlanak az állampolgároknak alacsonyabb fix kamatot hitelrefinanszírozásra, mert extra profitot termelnek az euribor emelkedéséből. A Szerb Nemzeti Bank mindezt tudja. Tudják azt is, hogy Horvátország az euribor emelkedése miatt 3,79 százalékra korlátozta a kamatlábakat azon állampolgárok meglévő lakáshiteleinél, amelyek kamata az Euriborhoz kötött” – mondta Gavrilović.
Kiemelte, léteznek kamatszabályozási mechanizmusok, amelyek nem vezetnének a bankok veszteségéhez, csupán extraprofit helyett normál bevételre tennének szert.
Mi van, ha a jövőben ismét csökken az euribor értéke?
A bankok ezután ismét kínálhatnak változó kamatú hitelt, melynek a fix része minden esetben nyereséget garantál számukra.
„Emiatt felszólítjuk a Szerb Nemzeti Bankot, hogy használja a bankok működése feletti ellenőrző szerepét, és fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyek arra ösztönzik a bankokat, hogy alacsonyabb fix kamatot kínáljanak az állampolgároknak a hitelek refinanszírozása érdekében. Arra is felszólítjuk a Szerb Nemzeti Bank elnökét, hogy találják meg a módot az eladósodott polgárok megsegítésére” – mondja Gavrilović.
Az Efektiva elnöke hozzáfűzte, hogy várják a Szerb Nemzeti Bank reakcióját erre a felhívásra, ellenkező esetben nyilvános tiltakozó tüntetésre hívják a több mint 150 ezer euró alapú lakáshitel-felhasználót.
