A termőföld ára az elmúlt években számottevően emelkedett, Szerbia egyes részein akár meg is háromszorozódott. Vajdaságban a legdrágább termőterület a dél-bácskai járásban kelt el, 45 ezer eurós hektáronkénti áron, míg a legolcsóbb hektáronkénti ár 2672 euró. Egy hektár átlagos ára 15 211 euró – írja a Magločistač.

Milan Prostran agrárközgazdász az RTS-nek elmondta, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás 2008-as aláírása után a legjobb minőségű vajdasági földek ára mindössze 5000 euró volt, míg ma Óbecse és a Tisza környékén az ár ennek akár tízszerese is lehet.

„Topolyán két éve 120 ezer euróért adtak el egy hektárt. Figyelembe véve, hogy egyre kevesebb a szárazföld a bolygón, körülbelül 50 év múlva, amikor már 10 milliárd lakos lesz a Földön, a föld ára drasztikusan magasabb lesz. Az ember túlélése a talajtól függ, mert a talaj az élelmiszertermelés alapja” – hangsúlyozza Prostran.

Megjegyzi, hogy a mezőgazdasági földterület aránya folyamatosan csökken, és hogy az nem megújuló erőforrás.

Vajdaság mindig is a legdrágább lesz

Šumadijában tavaly 951 adásvételi szerződés valósult meg, ami 200-zal több, mint 2021-ben. A legdrágább hektár 44 ezer euróért kelt el, míg a legolcsóbb 612-ert. Dél- és Kelet-Szerbiában a legolcsóbb hektár 417 euróért kelt el.Arra a kérdésre, hogy miért van ekkora különbség a legolcsóbb földek árában Vajdasághoz képest, Prostran azt mondja, Vajdaságban a legjobb minőségű  a föld, ezért ilyen drága.

„Vajdaságban a földterületek is nagyobbak, összességében. Szerbia középső és főleg déli részén a szántóföldek felaprózottak, így értékük is kisebb” – mondja Prostran.

Jobban kell vigyáznunk a földterületekre

„Kicsit felelőtlenül bántunk a földdel. A PKB földjeit hektáronként 4700 – 4900 euróért adták el. Valószínűleg ma már sokkal nagyobb az értéke. Egyes részeken a földeket jóval alacsonyabb áron adták, bár a mezőgazdasági földekről szóló törvény értelmében tilos volt a szociális mezőgazdasági földterületek értékesítése” – jegyzi meg Prostran.

Azt mondja, Szerbia mezőgazdasági ország, ennek ellenére több mint 500-600 hektár mezőgazdasági terület parlagon áll.

„Nem szabad úgy bánnunk a földdel, ahogy mi tesszük. Ne hagyjuk, hogy ez az erőforrás elvesszen. Sokkal jobban kell vigyáznunk rá. A minőség romlani kezdett, a humusztartalom öt százalékról 2,5 százalékra csökkent, ami nem jó”– hangsúlyozza Prostran.