Az évkezdet legfontosabb és leglátványosabb csillagászati eseménye a Quadrantidák meteorraj érkezése. Olyan meteorrajról van szó, amely ideális esetben átlagosan 130 hullócsillagot rajzol az északi égboltra óránként, ezzel pedig felveszi a versenyt az augusztusi Perseidákkal (az átlagos maximum 84 hullócsillag) és a decemberi Geminidákkal (átlagos maximum 88 rajmeteor óránként).

A hullócsillagok vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amelyek akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. A Föld felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre, ezt látják az emberek hullócsillagként.

A Quadrantidák meteorraj szülőobjektuma a mindössze 3 kilométer átmérőjű, 2003 EH1 jelű kisbolygó. A kisbolygók ritkán produkálnak meteorrajok alapját képező törmelékfelhőt pályájukon, ám mégis ez felelős a Quadrantidák meteorzáporért. A Quadrantidák megfigyelésére csütörtökön a pirkadatot megelőző órák a legalkalmasabbak. A raj radiánsa ekkor emelkedik a legmagasabbra, hajnali hat órakor a nyolcvanfokos horizont feletti magasságot fogja közelíteni a keleti égbolton – írja a Svábhegyi Csillagvizsgálóra hivatkozva a hvg.hu.

„A Hold ezúttal nem lesz segítségünkre, a radiánshoz viszonylag közel, a Szűz csillagképben világít majd 49 százalékos fázisban, ami minden bizonnyal megnehezíti majd a Quadrantidák többségét alkotó 3-6 magnitúdós fényességű meteorok észlelését” – tették hozzá.

A raj ugyanakkor bővelkedik nagyon fényes tűzgömbökben is, így kedvező égbolt mellett jó esély van a látványos, emlékezetes csillaghullásra. A teendő mindössze annyi, hogy egy sötét, a városi fényektől mentes területet kell keresni.